 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
 |
- KGST-Magyarország - 1. folyt.
|
Hosszú évtizedeken át a kis KGST-országok a nagy Szovjetuniótól
kapták a termeléshez szüséges energiát és nyersanyagot. Ennek
azonban már régen vége szakadt. A Szovjetunió csak akkor szállít, ha
a KGST-beli testvérállam nemesvalutával, és olyan áruval fizet,
amelynek minősége megfelel a nyugati exportra szánt áruk
minőségének. Mégis történnek kísérletek arra nézve, hogy a KGST
integrációját felélesszék. Ez azonban egyre nagyobb nehézségekbe
ütközik.
A legnagyobb nehézség az, hogy az egyes tagállamok közgazdasága
különböző. Némely országok - így például Románia és az NDK -
görcsösen ragaszkodnak a központi állami tervgazdálkodáshoz. Más
országok - mint Magyarország és Lengyelország, újabban a Szovjetunió
is - a decentrralizáció útjára léptek, sőt más sikereket is
mutathatnak fel.
Mindenesetre egyet nem szabad elfelejteni: azt ugyanis, hogy a
kis KGST-államok változatlanul rá vannak szorulva a szovjet
nyersanyag és energiaszállításokra, invesztálnak a szovjetunióbeli
nyersanyag és energiaforrások kiépítésébe, és ezzel két legyet ütnek
egycsapásra. Azt, hogy megfizetik a szállítmányokat, és azt is, hogy
visszatartják a szovjet vezetőket attól, hogy a nyersanyagot és az
energiát nemesvalutáért Nyugaton adják el, mert ha a Szovjetunió egy
szép napon beszüntetné ezeket a szállításokat, akkor a többi
KGST-állam közgazdasága a katasztrófa szélére sodródna. Ezért aztán
nem lehet csodálni, hogy azok a hírek, amelyek szerint a szovjet
kormány csökkenteni kívánja a Magyarországra szállított elektromos
áram mennyiségét, magyar részről odavezetett, hogy Budapest az eddig
szokásos transzfer-rubel helyett hajlandó lenne nyugati valutával
fizetni.
Eddig mindenesetre csak Magyarországnak sikerült a KGST-vel
folytatott külkereskedelmét a felére csökkenteni. A többiek sokkal
nagyobb mértékben függnek a Szovjetuniótól, mert termékeik nem
versenyképesek a nyugati piacokon. +++
1989. október 22., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|