 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
 |
Ausztriai szimpózium - Beck, Berend (3.rész)
|
Berend T. Iván a kelet-európai államok világgazdasági
integrációját állította vitaindítójának középpontjába. Kifejtette:
szerencsére már régebb óta nem érvényesül az a sztálinista felfogás,
amely szerint külön létezik szocialista és kapitalista
világgazdaság. Magyarországot és Lengyelországot például ma már
tőke- és külkereskedelmi kapcsolatai erősebben kötik a
világgazdásághoz, mint a KGST-országokhoz. A kelet-európai
gazdaságoknak a következő években egyik legfontosabb feladatuk, hogy
csatlakozzanak az egységes kereskedelmi és pénzügyi
kapcsolatrendszert szolgáló nemzetközi intézményekhez, s ennek
érdekében konvertibilissé tegyék valutájukat, felszámolják
elszigeteltségüket. Az általános integrációba való bekapcsolásuk
útját egyengethetné részleges, regionális integrációs tömörülések
létrehozása. Nagy jelentősége lehetne például egy közép-európai
integrációnak, s ebben az Európai Közösséghez kapcsolódó
csoportosulásban a semleges Ausztria lényeges szerepét tölthetné be
- mondta az akadémia elnöke.
Az előadó ezután arról beszélt, hogy a közép- és kelet-európai
államoknak rövidebb távon elsősorban olyan nyugati közreműködésre
van szükségük, amely segíti mai gazdasági válságuk leküzdését és
gazdaságuk korszerűsítését. Elsősorban adósságproblémájukat kell
megoldani, könnyíteni ilyenfajta terheiken, hogy ,,lélegzetvételi
szünethez,, jussanak, s megvalósíthassák szerkezetváltási
feladataikat, csökkentsék az inflációt, valamint úrrá legyenek
társadalmi feszültségeiken, amelyek veszélybe sodorhatják egész
átalakulási folyamatukat. Mivel a kelet-európai államokban tőkehiány
van, ugyancsak fontos együttműködési igényük a nyugati partnereknek
a műszaki elmaradottság felszámolásában és a szerkezetátalakításban
beruházásokkal való részvétele. Különösen sürgős lenne a közlekedési
és távközlési hálózat korszerűsítése - mondta Berend T. Iván, s
gazdaságtörténészként hozzáfűzte: a ma kívánatosnak látszó
együttműködési módok sok tekintetben az osztrák-magyar monarchia
rendszerében alkalmazott formákra emlékeztetnek.
Az MTA elnöke végül hangsúlyozta: Európában páratlan történelmi
lehetőség nyílt, érlelődnek az egységes Európa politikai feltételei,
és tragikus mulasztás lenne, ha a szükséges európai gazdasági
együttműködés és integrálódás e páratlan alkalma kihasználatlanul
maradna. (folyt.)
1989. október 21., szombat 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|