|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
Csehszlovák refórmok - osztrák szemmel
|
-------------------------------------- Washington, 1989. október 7. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Csehszlovák reformokat mérlegeli osztrák szemmel Simány Tibor Bécsből: - Osztrák gazdasági körökben rámutatnak arra, hogy az osztrák-magyar és csehszlovák gazdasági kapcsolatokban kiegyenlítetlenség uralkodik. Nem a politikai különbözőségről van szó, ami például az NDK-ból menekültekkel szembeni magatartásban is megnyilvánult, hanem a gazdaság fejlődéséről, ami persze alapjában politikai elhatározás, mert a KGST változatlanul fennáll, és inkább rosszul, mint jól, de mégis csak működik. Ausztria pedig mind Magyarországnak, mind Csehszlovákiának kereskedelmi partnere, jóllehet a kapcsolatok kvalitása erősen különbözik. A kiegyenlítetlenség ott mutatkozik, ahol a magyarországi reformok könnyebbé és értelmesebbé teszik a Nyugattal, jelen esetben Ausztriával fenntartott élénk kapcsolatokat. Ezzel szemben Csehszlovákiában még a régmúltbeli és még mindig irányító strukturák a kapcsolatokat megnehezítik. Úgy is mondhatnánk: egy osztrák vállalat kénytelen másképp tárgyalni és üzletet lebonyolítani Magyarországon, mint Csehszlovákiában. Mi ennek az oka? A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet szakértője úgy véli: a csehszlovák gazdasági reformoknak nincs nagy jövőjük, azért, mert már az eredeti tervezésbe túl sok kompromisszumot építettek be. Az így eleve meggyengített reformok végrehajtásában még erőteljesebben érvényesítették a terv irányító szerepét. Ez abban is megnyilvánul, hogy mind a kis-, mind a nagykereskedelmi árakat továbbra is központilag határozzák meg és ellenőrzik. Arra sem volt hajlandó a Prága, hogy eltöröljék a számtalan forgalmi adót, és - mint például Magyarországon - mindössze három adóformát vezessenek be. (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|