|
 |
 |
 |

Varga Béla - Budapesten (1. rész)
|

1990. április 29., vasárnap - Vasárnap délelőtt megérkezett
Budapestre Varga Béla, az 1946-os Nemzetgyűlés elnöke. A volt
politikus Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke,
valamint a parlamenti pártok meghívására részt vesz az új
Országgyűlés szerdán kezdődő alakuló ülésén. Varga Béla kíséretében
hazánkba érkeztek többek között Pethe Ferenc, Eszterhás György,
Belső Gyula és Varga László egykori országgyűlési képviselők is.
A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke, valamint Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, továbbá Göncz Árpád, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében, Vörös Vince, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke, Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke és Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
Az MTI értesülései szerint Varga Béla mintegy két hetet kíván eltölteni Magyarországon. Egyebek között találkozni szeretne a koalíciós pártokkal, a veszprémi püspökkel; látogatást tesz Balatonbogláron, illetve szülőfalujában, Börcsön.
Varga Béla, megérkezését követően, idős kora, megromlott egészségi állapota és a hosszú, kimerítő utazás ellenére is szívesen válaszolt az újságírók kérdéseire. Emlékeit felelevenítve minduntalan kicsendült szavaiból: bár halálra ítélve távozott az országból, s azóta nevét leírni sem lehetett Magyarországon, szívében mindig magyar maradt, érzéseiben sohasem szakadt el hazájától. Nem megbocsátani érkezett haza 43 esztendő után, mert nincs benne harag. Mindenki hibázott-hibázhat életében, nincs hibátlan ember. Ezért - hangsúlyozta többször is - a legfontosabb, hogy a magyarok szeressék egymást, tudjanak megbocsátani egymásnak és fogjanak össze. Ez nagyon fontos azért is, mert így, az új évezred küszöbén nem a veszekedés, a gyilkosságok, a háború rémének, hanem a békesség korszakának kell következnie, és fontos azért is, mert a világ odafigyel a magyarokra. Ma a felelősség a magyar népé, az a felelősség, amely ma már nem hárítható át senkire - nincs Hitler, nincs Sztálin ... -, az a felelősség, amelytől függ, mikor ragyog Magyarország csillaga és mikor huny ki. Ez a csillag ragyogott a forradalom idején, s akkor, amikor megnyíltak a magyar határok a kelet-németek előtt. (folyt. köv.)
1990. április 29., vasárnap 13:34
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|