Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 27.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata

"A Magyar Köztársaság címeréül az úgynevezett Kossuth-címert tartjuk kívánatosnak: ez középkori eredetű alapcímerünk, egyben demokratikus történelmi hagyományainknak a szimbóluma. A jelenlegi címer a Magyarországra erőltetett önkényuralom jelképe."
SZER, Világhíradó:

A szovjet titkosrendőrség

"A szovjet titkosrendőrség megszünteti, pontosabban átszervezi 5. ügyosztályát, amely a másként gondolkodók üldözésével szerzett kétes hírnevet magának - jelentette ki az interjúban Vlagyimir Kljucskov. Az új osztály fő feladata, hogy gátat vessen a nemzetiségek közötti vérontásnak és más hasonló erőszakos cselekményeknek. Tevékenysége kiterjed a külföldi kémközpontok által szervezett és felbújtott kormányellenes csoportok aknamunkájának meghíúsítására is - folytatta a KGB főnöke, aki az utóbbi időkben már többször próbálta módosítani a méltán rosszhírű intézményről alkotott közfelfogást."

Interjú Pozsgay Imrével

--------------------------


London, 1989. október 27. (BBC, Késő esti Panoráma) - Most azt
az interjút hallhatják, melyet munkatársunk, Szente Péter készített
ma késő délután a Londonban tartózkodó Pozsgay Imrével.

    - Milyen benyomást nyert, milyen gazdasági és egyéb segítségre
számíthat Magyarország a jelenlegi demokratizálási folyamatban?

    - Nagyon jó tárgyalásaim voltak. Leginkább és legmélyebb nyomot
hagyta bennem a Margaret Thatcher miniszterelnökkel lezajlott
megbeszélés. Ám nem kisebb jelentőségű önmagában az a tény sem, hogy
a kormány számos tagjával volt alkalmam a magyarországi helyzetről
és a magyar-angol kapcsolatokról szólni, így a többi között a
hadügyminiszterrel, a külügyminiszterrel, az egészségügyi
miniszterrel és a külügyek államminiszterével. Mind a körül forgott,
hogy mi történt Magyarországon, miként értékeljük az ott elért
politikai helyzetet, és mivel az érdeklődés lankadatlan Magyarország
iránt, nagyfokú tájékozottságot tapasztaltam a kormány köreiben; a
tájékozottságon túl elismerést és támogató jószándékot.

    Érthetően a Margaret Thatcher asszonnyal való megbeszélésünkön a
gazdasági kérdések kerültek a középpontba. Ezen belül is őt az
érdekelte elsősorban, milyenek a szabad vállalkozások esélyei
Magyarországon. Jól emlékezett még magyarországi látogatására,
élményeire és arra is, hogy áprilisban itt Londonban már erről
egyszer szót váltottunk.

    Emlékezett arra, hogy tapasztalatai szerint a vállalkozókedv a
magyarokból nem hunyt ki, még egy bürokratikus gazdasági rendszer
ellenére sem. Ezt ő bíztatónak tekintette mindig, most is. Én ehhez
hozzátettem: ez a kedv megvan a magyarokban, az a több ezer
bejegyzett új magánvállalkozás is, kisebb vagy nagyobb
kezdeményezések bizonyítják ezt. Ugyanakkor tőkehiány és eszközhiány
van az országban. Tehát szükségünk van rá, hogy a Nyugat ne
elsősorban segélyezési formában, hanem piacot teremtő támogatások
formájában vegyen részt a magyar gazdasági válság leküzdésében, a
magyar gazdasági fellendülés előkészítésében. (folyt.)


1989. október 27., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Pozsgay Imrével - 1. folyt.

- Egy konkrét formát már most, ezen a megbeszélésen: az angol
kormány egy 25 millió fontos alapítványt hoz létre azzal a céllal,
hogy Magyarországon a gazdaságirányítás, igazgatás új vállalkozói
formáit elterjessze, megismertesse a modern technológiák
alkalmazásának feltételeit, munkaszervezési viszonyait, piaci
kapcsolatok létrehozását. Ez a legközvetlenebb mód, amire
elhatározta magát az angol kormány. Ezenkívül mindvégig éreztük,
most is ígéretet kaptunk arra, hogy az európai közös intézmények
különösen a gazdasági közösségben egy kemény piacon a magyar piaci
lehetőségek megteremtésén fáradoznak.

    Én magam ezen túlmenően még felvetettem, hogy szeretnénk, ha a
Nyugat enyhítéseket vezetne be a COCOM-listán szereplő cikkek
forgalmazásában, gyártásában. Hiszen úgy vélem, hogy a nyugati
technológia és a nyugati beruházók nem kőkorszaki gazdasági
eszközökkel akarnak részt venni Magyarország gazdaságában, hanem
éppen a legkorszerűbbel.

    Érthetően Thatcher asszony emlékeztetett arra, hogy a Nyugatnak
oka van gyanakodni a COCOM-listát illetően, mert már előfordult
egyszer-kétszer, hogy a konnyítést több helyen arra használták fel,
hogy úgynevezett harmadik ország számára tették lehetővé a
legkorszerűbb technológiák megismerését.

    Én biztosítottam arról, hogy a magyar kormány törvényekben és
intézményesen is garanciákat tudna teremteni az ilyen veszélyek
elkerülésére egészen odáig elmenően, hogy akár megfigyelői hálózatot
engedélyezne az ország területén.

    Úgy érzem, hogy tárgyalópartnereim nem eresztették el a fülük
mellett ezt az észrevételt. Mindenesetre én fontosnak tartottam
megjegyezni. Bizakodó vagyok, mert a jóindulat jelein kívül a
magyarok számára nagyon kedvező londoni közvéleményen túl a
politikai tárgyalásokat is eredményesnek tartom.

    - Van-e már valami konkrét elképzelés, hogy ezt a 25 milliót
hogyan fogják felhasználni? (folyt.)


1989. október 27., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Interjú Pozsgay Imrével - 2. folyt.

- Erre részben Angliának kell tervet kidolgoznia, hogy az új
költségvetési évben, amely április elsejével kezdődik, miként kezdi
el folyósítani ezt az összegete az említett célra, és kiket bíz meg
a felhasználására és egyáltalán a felhasználás ellenőrzésére. Minden
bizonnyal Anglia külképviselete is részt vesz ebben, ugyanakkor
Magyarországnak most kell kialakítania azt a formát, amelyek között
ezt pártatlanul nemzeti célokra lehet fordítani és nem lehet
elferdíteni. Ez jogos igénye az alapítványtevőnek is, tehát
Angliának, de úgy hiszem, a magyar társadalomnak is. Erre a magyar
kormány később tud majd válaszolni.

    - Államminiszter úr
A magyar politikára térve most jön
valószínűleg az elnökválasztás. A kongresszuson most már túl vannak.
Valahogy nekem úgy tűnt, hogy azelőtt ön nagy népszerűségre tett
szert azáltal, hogy bizonyos centrális kérdésekeben távolságot tett
önmaga és a párt nagyobbik, talán kommunista része között. De mintha
ezen a legutolsó kongresszuson nem egészen úgy sikerült volna
annyiban, hogy a kongresszuson magán talán túl sokan csatlakoztak,
és azóta talán nem olyan sokan, mint ahogy előre remélte. Mit
mondana erről?

    - Én nem akarom arról biztosítani, milyen nagy előrelátó
képesség van bennem, de elmondhatom, hogy én így képzeltem el.
Ugyanis a kongresszus eddig legfontosabb feladata az volt, hogy
kimondja az MSZMP megszűnését. Ehhez pedig az MSZMP által
összehívott autentikus többségi kongresszusra és többségi
határozatra volt szükség. Enélkül ez törvényesen nem mehetett volna
végbe.

    Ugyanakkor és éppen ezen okból a szakítást nem a kongresszuson
kellett elvégezni, mert az a reformerők szétszakadását hozta volna.
A kongresszus után az új programmal és alapszabállyal viszont új
párt jött létre. Én egyáltalán nem vagyok elégedetlen a tagtoborzás
és a szerveződés állapotával, mert ez pontosan azt mutatja, hogy az
a progresszív és reformerőkből álló szárny, amelyik igazában
előmozdította az MSZMP megszűnését, vele együtt a pártállam
megszüntetését, most önszerveződéssel van elfoglalva. Itt már nem
kell akkora distanciát tartanom, mint az MSZMP-vel szemben, mert ez
az egykori pártnak az a része, amelyben én magam is végig küzdöttem.
(folyt.)


1989. október 27., péntek


Vissza »


- Interjú Pozsgay Imrével - 3. folyt.

Ezt az utóbbi 20 esztendőt, de különösen az utóbbi négy-öt
esztendőt, ennek ez az egyszerű oka és ezzel az is velejár, hogy én
morálisan, etikailag ezt tartom helyénvaló magatartásnak, hogy amit
kiharcoltam több barátommal együtt, azt magaménak érezzem. Ez azért
is jó így, mert ebben az esetben a társadalom egészen világosan
rövid időn belül látni fogja, hogy az ortodox és retrográd rész az
eredeti szándéknak megfelelően lemarad erről az új pártról. Semmi
rosszallás nincs benne, ha azt látom, hogy ők maguk szintén egy új
pártot hoznak létre.

    - A demokrácia teljesen kiszámíthatatlan. Ha mégis úgy lenne,
hogy most nem nyeri meg az elnökválasztást, mik a tervei a jövőre?
Marad az MSZP vezető politikusaként, vagy mi egyéb tervei vannak?

    - Én persze abban a reményben élek és indultam neki a
választásoknak, hogy meg fogom nyerni, mert számítani igazán arra
számítok, hogy a nép bölcsen és pontos ítélőképességgel tudja, hogy
mit tettem éppen a pártállam lebontásáért és mit tettem azért, hogy
akár személyemen keresztül is ezt az országot mind Nyugaton, mind
Keleten elismerjék és támogatást adjanak neki. Nos, megismétlem, én
a néptől ennek elismerését várom.

    Ugyanakkor én magam sokat kockáztató embernek tekintem
önmagamat, aki egész életpályáján egy normát világosan és
félreérthetetlenül követett, hogy saját pozícíómat mindig hajlandó
vagyok kockáztatni, az országot pedig soha. Van aki ezt fordítva
csinálja. Lelke rajta, ítélje meg ezt is a nép.

    A kérdését nem kerülhetem meg, megtörténhet ez is, beletartozik
a demokrácia konzekvenciáiba, hogy ilyen-olyan okból homályban marad
a választópolgárok előtt ez a tény, és másként döntenek. Politikai
tettre, küzdelemre való feladat van elég ebben az országban, vagy a
kormány tagjaként, vagy pártpolitikusként tovább folytatom azt a
küzdelmet, amelyet egy európai színvonalú Magyarországért elkezdtem.
+++


1989. október 27., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (10.27-11.27) - Prága szelíd forradalma

"Némi kapkodó szervezés után állt össze a csapat: október 27-én négyen indultunk útnak egy rozzant Ladával. Két operatőr: Bátonyi Csaba és Durszt György, meg egy kalandvágyó fiú, - aki az operatőrt biztosító szerepre vállalkozott - és én. De hát az ember tervez, a csehszlkovák határőrség végez."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD