|
|
|
|
A megsemmisülés határán van az MSZP - Orbán Viktor
|
-------------------------------------------------- London, 1989. október 27. (BBC, Panoráma) - Rövid magyarországi tartózkodásáról most érkezett vissza Angliába Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja, aki jelenleg az oxfordi egyetemen politikatudományt hallgat. Orbán Viktortól azt kértem, hogy foglalja össze Budapesten frissen szerzett benyomásait, elsősorban azt, hogy most hogyan látja a Magyar Szocialista Párt helyzetét? - Hát én három napja tértem vissza Magyarországról. Mindössze két napig tartózkodtam ott, de volt módom találkozni néhány emberrel, akitől megbízható információkat szerezhettem, többek között maguktól pártemberektől is, a Nemzeti Kerekasztal-beszélgetésen Andics Jenő is, mint apparátusember az MSZP-ből jelen volt. Én a következőképpen látom a helyzetet. Szerintem fizikailag a megszűnés határán van az MSZP. Úgy ítélem meg, hogy az a váltás, amit a kongresszuson elértek, bár nagyon jelentős, de nagyon könnyen eredményezheti azt, hogy ez az MSZP számára egy politikai öngyilkossággal azonos. A mostani adatok szerint, bár titokban tartja a párt ezeket egyelőre, de 10 és 15 ezer közé tehető azoknak a száma, akik beléptek ebbe a régi-új pártba. Andics Jenő elmondása szerint a párt nem reménykedhet többe, mint 50-70 ezer közötti taglétszámban a választási kampány végével bezárólag, a választási esélyeket pedig úgy ítélte meg, hogy 15-20 százalék. Én is úgy gondolom, hogy kaphatnak 15-20 százalékot, de ahhoz iszonyatosan jól kell dolgozniuk a hátralévő néhány hónapban. Nem sok esélyt látok arra azonban, hogy ezt valójában meg tudják tenni. Az MSZP felső vezetése hihetetlen mértékben megosztott. Itt elsősorban Németh Miklós, aki a kormányzati szempontokat tartja előtérben a párt szempontokkal szemben. Az ő ellentéte Pozsgayval és Nyers Rezsővel egyre nyilvánvalóbb. (folyt.)
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A megsemmisülés határán van az MSZP - Orbán Viktor - 1. folyt.
|
Szűrös Mátyás szerepe sem egészen világos itt a köztársasági elnök tiszte körüli játékban, hiszen most jelenleg ő a köztársasági elnök és sok jel utal arra, hogy nagyon szívesen maradna is ebben a posztban, mint ugye köztársasági elnököt helyettesítő, így valójában elnöki személy. Ebben az értelemben ő közelebb áll a Fidesz és a szabaddemokraták elnökválasztással kapcsolatos álláspontjához, mint az MSZP álláspontjához, hiszen ha nem lesz köztársasági elnökválasztás, akkor az új parlament beiktatásáig, vagy hivatalba lépéséig Szűrös Mátyás lenne az ország köztársasági elnöke. - Mi a helyzet az apparátussal ebben az átmeneti időszakban és a minisztériumokkal? - Ez egy olyan kérdés, amit nagyon nehéz átlátni. Elsősorban az én számomra ami kiderült, az az, hogy nagy zűrzavar uralkodik ezen a téren. Szerintem nemcsak az emberek fejében, hiszen a hétköznapi polgárok azok nem látják át azt és nem értik, hogy most akkor az apparátusok mikor szűnnek meg, mikor épülnek át, hova mennek onnan az emberek, mi lesz ezekkel az apparátusokkal, lecsökkentik a létszámot, vagy teljesen átszervezik. Ez egy homályos dolog az emberek számára, de én úgy gondolom, hogy ez nem mindössze az átlagállampolgárokra és a pártonkívüliekre jellemző, hanem jellemző szerintem az apparátuson belül is ez az össze-visszaság és kapkodás. Szerintem az apparátus 90 százaléka most azzal van elfoglalva, hogy az apparátus utáni életét próbálja előkészíteni és a civil életbe valahogyan visszailleszkedni. De hogy ez mikor, és hogyan fog megtörténni, ez nem világos. (folyt.)
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A megsemmisülés határán van az MSZP - Orbán Viktor - 2. folyt.
|
Most hogyan működik az államapparátus, az egy külön kérdés, amely nagyon izgalmas, de szintén nem tekinthető át jelen pillanatban teljességgel. Azt lehet látni, hogy az Országgyűlést teljes egészében uralja még az MSZP. Tehát az országgyűlési képviselők úgy szavaznak, ahogyan az MSZP vezetőségétől az utasítás jön. Hogy mindez hogyan történik, mondjuk a hadsereg és a Belügyminisztérium esetében, tehát amikor nincs pártutasítás, illetve vitás, hogy az a párt, amelyik ma az MSZMP utódpártja, az utasíthatja-e a kemény szárnyat összefogó, mondjuk hadsereget és a reformokra nem túl fogékony rendőrséget. Ilyen értelemben nem tudom hogy most jelenleg ki irányítja a honvédséget és a rendőrséget. Papíron természetesen a Minisztertanács és a miniszterek irányítják, de hát korábban ez nem így működött, hanem úgy, hogy a párt irányította az állam közbejöttével. Most hogy ez hogyan működik, ezt senki nem tudja Magyarországon, ez nagyon izgalmas kérdés. - Azt mondtad, hogy a parlamenti képviselők egyelőre követik a pártvonalat, még hogyha bizonyos tekintetben nincs is pártvonal. Másfelől viszont bizonyos önállóságról tettek tanúbizonyságot. - Valójában itt egy kettős dologról van szó. A dolog egyik oldala az az, hogy a parlamenti képviselők a legfontosabb kérdésekben továbbra is úgy szavaznak, ahogyan az MSZP vezetősége ezt kéri, illetve követeli. Ez a munkásőrség ügyében és a munkahelyekről való kivonulás kérdésében is megmutatkozott, tehát erről később még beszélhetünk. De ugyanakkor van egyfajta önállóság, de ez inkább a retorikában megmutatkozó önállóság. A képviselők egyszer csak fölfedezték, hogy ennek az országnak sérelmei vannak. Rájöttek, hogy itt 40 éven keresztül sötét, bűnös dolgok történtek, hogy itt 40 éven keresztül elnyomták az embereket, hogy nem érvényesültek az emberi jogok. Rájöttek, hogy a parasztnak, a vidéki Magyarországnak mennyit kellett szenvedie. Ezt mintegy villanásnyi idő alatt, egy nap alatt jöttek erre rá, a megvilágosodás egy pillanat alatt hatolt át az elméjükig, s most elkezdték ezt mondani az Országgyűlésben. (folyt.)
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A megsemmisülés határán van az MSZP - Orbán Viktor - 3. folyt.
|
Emögött a retorikaváltás mögött is, és a panaszkodás mögött én egy új képviselőtaktikát vélek felfedezni, ez pedig abból állt, hogy nyilvánvalóvá vált, hogy a következő parlament főállású parlament lesz, hivatalos és hivatásos képviselőkkel, ami havi 30-40 forint jövedelmet fog eredményezni körülbelül, és ez a mai parlamenti képviselők egy tekintélyes részének a számára a jelenlegi fizetésének a többszöröse lehet. Szeretnének nagyon sokan maradni képviselők, s mivel most ott a tévé, ott a nyilvánosság, gyakorlatilag kis korteskedésre való alkalomnak tekintik a parlamentet és a hozzászólásaikat. Tehát már amikor ezeket a szövegeket nyomják, akkor már a választóiknak beszélnek és velük fogják elhitetni, hogy ők valóban a sorsukon érzik a vidéki Magyarország és a parasztok gondját. Kicsit hiteltelen a dolog, mert 40 évig ez nem így történt és ezek az egy nap alatt történő megvilágosodások az emberek számára nem veszik ki magukat túl jól. - Térjünk vissza egy pillanatra Pozsgay Imre személyére, az elnökválasztás kapcsán. Szegeden az elnökválasztási kampány megnyitója mintha nem sikerült volna nagyon jól. - Hát az utábbi néhány hét magyarországi politikai eseményeinek a legmulatságosabbja, s meg kell mondjam magam is igen jót derültem ezen. Átéreztem ugyanakkor azt, amit azok a politikai vezetők érezhettek, akik ezt a debreceni Pozsgay Imre melletti elnökválasztási kampányt indító dzsemborin érezhettek. (folyt.)
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A megsemmisülés határán van az MSZP - Orbán Viktor - 4. folyt.
|
Szegeden tartottak egy összejövetelt, ez egy politikai fórum lett volna, ami Pozsgay Imre elnökválasztási kampányának az indításaként szolgálna. Ezen ott volt Nyers Rezső is, ott volt Pozsgay Imre is, tehát ha úgy tetszik a párt a nagyágyúkkal vonult fel. Dzsesz-zene, olcsó pulóver árusítása, meg déligyümölcs árusításától kezdve minden volt, ami ahhoz kell, hogy az ember szavazókat nyerjen meg, legalábbis az ő elgondolásuk szerint. Több ezer emberre számítottak és 500, maximum 600 ment el. A tévé képernyőjén láthatóan eléggé fagyos hangulatban, és hát a csalódottság, ami az MSZP vezetői érezhettek, az a családottság az kiült az arcukra. A dologban a legnevetségesebb pedig az, hogy valamifajta nagy sikerként könyvelték el és tálalták a tömegkommunikációban. 11 olyan ember lépett be a pártba ezen a délutánon, aki korábban még az MSZMP-nek sem volt tagja. Ez jól mutatja, az egész milyen hitetlen nevetségességbe fulladt. - Pár hánappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy Pozsgay Imre lényegében vetélytársak nélkül tud pályázni az elnökjelöltségre, de azóta ez a helyzet erősen megváltozott. - Így van. Hát az egész köztársasági elnökség Pozsgay Imrének volt kitalálva. Ez arra volt kitalálva, hogy Pozsgay Imre minden magyarok királyának koronáztathassa magát és beüljön az elnöki székbe. S ez jól mutatja azonban az egész elnökválasztás eddigi, tehát máig tartó története, vagy az egész elnökség máig tartó története, hogy Magyarországon milyen gyorsan változnak az idők. Úgy nézett ki, hogy Pozsgay meg besétál szépen, pontosabban beüget fehér lovon, vörös palásttal a hátán, beüget a parlamentbe. A dolog most annyiben megváltozott, hogy aztán elárulták Pozsgay Imrét a Hazafias Népfront emberei. Lelkük rajta, az ő dolguk, de hát állítottak végül is egy versenyképes jelöltet, Kulcsár Kálmán személyében. (folyt.)
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A megsemmisülés határán van az MSZP - Orbán Viktor - 5. folyt.
|
Aztán dobta Pozsgay Imrét az MDF, a köztük lévő, az MDF által is bevallott megállapodást elhajítva saját köztársasági elnökjelöltet állítottak. Megjelent ugye még itt Rácz Sándor is a színen, azóta Habsburg Ottó is kokettál a gondolattal, de jelenleg ugye visszamondta. A lényeg az, hogy ebből a fényes, fehér lovon való bevonulásból már nem sok maradt, itt most már csak egy sánta, koszos szürke kanca van, amire fel lehet ülni, és az is, ha minden jól megy, akkor is maximum a parlamenti lépcsőkig bírja és ott valószínűleg ki fog múlni, de odáig talán még el lehet rajta érni. Hát ez Pozsgay Imre elnökjelöltsége. A nagy diadalittas bevonulásból csendes besurranás lehet a parlamentbe maximum most már. Nem beszélve arról a 200 ezer szavazatról, amely aztán végképp aláásta a tekintélyét ennek az egész akciónak. - A 200 ezer szavazatra rátérve úgy tűnik, hogy a parlament döntéshozatalában is valamiféle szerepet játszhatott ez a tulajdonképpen alulról jövő nyomás. - Hát bizonyítható, hogy például a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatása az egyértelműen az aláírásgyűjtési akció eredményeként tudható be. Azon a héten, amikor parlamenti ülés volt, a hét elején kapták kézhez az MSZP állásfoglalását, valamint a kormány javaslatát arra nézve a képviselők. Itt elsősorban a kormány javaslata a döntő ebben a tekintetben, hogy a munkásőrséget a hadsereg kötelékébe kell besorolni és a nevét meg kell változtatni. Ha megnézi az ember a múlt heti HVG-t, akkor még ez a javaslat, ami ott él és amit tárgyal a HVG. Másnap tették le az első 67 ezer aláírást az SZDSZ képviselői, tudatva, hogy a következő néhány napban a további harminc-egynéhányezer hiányzót is le fogják tenni. Ennek eredményeképpen másnap a kormány már egy újabb javaslatot tett a képviselők elé, amiben már az szerepelt, hogy a munkásőrséget jogutód nélkül fel kell oszlatni, vagyis elfogadták azt, amit az aláírásgyűjtési akción 200 ezer ember az aláírásával követelt. (folyt.)
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A megsemmisülés határán van az MSZP - Orbán Viktor - 6. folyt.
|
Ez jól mutatja, hogy nem igaz az a propaganda, miszerint itt a kormány magától döntött volna úgy, hogy feloszlatja a munkásőrséget, sokkal inkább az igaz, hogy a kormány nem tehetett más, miután ennyi szavazat le volt téve, minthogy elfogadja, akceptálja azt a tengernyi aláírást és úgy csinál, mintha saját maga is azt akarta volna, amit az aláírók követeltek. +++
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|