|
|
 |
|
 |
Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. október 27., péntek - Mi, alulírott történészek és
társadalomkutatók nemzeti ünnepeink és állami címerünk kérdésében
legjobb szakmai tudásunk és lelkiismeretünk szerint az alábbiakban
foglalunk állást.
Március 15-e és október 23-a népünk számára egyaránt az egyéni
szabadságjogok, az azokra alapozott képviseleti önkormányzat és a
nemzeti függetlenség ünnepét jelenti. Ezek elválasztása egymástól,
különösen pedig szembeállításuk egymással megengedhetetlen, mert
tartalmilag hamis, vállalóikra megalázó. Augusztus 20-a az Európához
hasonuló magyarság államiságának - eredetileg egyházi, az évszázadok
során össznemzetivé formálódó - jelképe. E három ünnep között
rangsorolni, bármelyikük mellett, vagy ellen voksolni, történeti
tudatunk súlyos megzavarásához vezetne. Szent István államalapítása,
a jobbágyfelszabadítás, a jogegyenlőség és a népszuverenitást
érvényesítő kormányzati rendszer kivívása, majd a zsarnokság elleni
forradalmi felkelés között nyilvánvaló az összefüggés. E három nap
között nem szabad és nem is lehet választani, hiszen mindegyikük
mellőzhetetlen értékeink, eszményeink jelképe és ünnepe.
A Magyar Köztársaság címeréül az úgynevezett Kossuth-címert
tartjuk kívánatosnak: ez középkori eredetű alapcímerünk, egyben
demokratikus történelmi hagyományainknak a szimbóluma. A jelenlegi
címer a Magyarországra erőltetett önkényuralom jelképe. A koronás
címer, amely ma ismeretes formájában - az elterjedt hiedelemmel
ellentétben - nem az Árpádok korában, hanem csak a XVIII. század
közepén állandósult, szimbóluma volt államiságunknak, de a feudális
rendnek és a kiváltságokat is átörökítő antidemokratikus
rendszereknek is. Történelmünk során valahányszor - 1849-ben,
1918-ban, 1946-ban és 1956-ban - mód nyílott a népfelség elvének
érvényesítésére, elődeink mindig a történelmi alapcímert, az
úgynevezett Kossuth-címert választották. Kiemelkedő nemzeti
ereklyénknek, a koronának a méltó megbecsülést és tiszteletet nem
azzal kell biztosítanunk, hogy a Magyar Köztársaság címerébe
foglaljuk. Számot kell vetnünk azzal is, hogy ha - a világ államai
között szinte egyedülálló módon - egy köztársaság címerében korona
jutna uralkodó pozícióba, azt nemcsak következetlennek tartaná,
hanem bizalmatlanul is fogadná a nemzetközi közvélemény.
(folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 17:33
|
Vissza »
|
|
Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
Álláspontunk tehát az, hogy a Magyar Köztársaságban március
15-e, augusztus 20-a és október 23-a nem lehet rangsorolás tárgya,
hanem mindhárom megerősítendő nemzeti ünnep mivoltában; államunk
címereként pedig történelmi alapcímerünket, az úgynevezett
Kossuth-címert indokolt visszaállítani.
Aláírók: Angi János, Bence György, Benda Gyula, Benda Kálmán,
Csorba László, Dénes Iván Zoltán, Dinnyés István, Erdődy Gábor,
Erdmann Gyula, Erős Ferenc, Gyáni Gábor, Hanák Péter, Heiszler
Vilmos, Klaniczay Gábor, Kocsis Gyula, Koncz E. Katalin, Kovács
Ágnes, Kristó Gyula, Kulin Ferenc, Lackó Miklós, Ludassy Mária,
Madaras Éva, Mazsu János, Nagy-Varga Vera, Orosz István, Pajkossy
Gábor, Papp Imre, Papp Klára, Pető Iván, Rév István, Reznák
Erzsébet, Szabad György, Szabó Miklós, Szarka László, Széphelyi F.
György, Szörényi László, Szuhay Péter, Tari Edit, Varga János,
Veress Géza. (OS)
1989. október 27., péntek 17:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|