|
|
 |
|
 |
Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. október 27., péntek - Mi, alulírott történészek és
társadalomkutatók nemzeti ünnepeink és állami címerünk kérdésében
legjobb szakmai tudásunk és lelkiismeretünk szerint az alábbiakban
foglalunk állást.
Március 15-e és október 23-a népünk számára egyaránt az egyéni
szabadságjogok, az azokra alapozott képviseleti önkormányzat és a
nemzeti függetlenség ünnepét jelenti. Ezek elválasztása egymástól,
különösen pedig szembeállításuk egymással megengedhetetlen, mert
tartalmilag hamis, vállalóikra megalázó. Augusztus 20-a az Európához
hasonuló magyarság államiságának - eredetileg egyházi, az évszázadok
során össznemzetivé formálódó - jelképe. E három ünnep között
rangsorolni, bármelyikük mellett, vagy ellen voksolni, történeti
tudatunk súlyos megzavarásához vezetne. Szent István államalapítása,
a jobbágyfelszabadítás, a jogegyenlőség és a népszuverenitást
érvényesítő kormányzati rendszer kivívása, majd a zsarnokság elleni
forradalmi felkelés között nyilvánvaló az összefüggés. E három nap
között nem szabad és nem is lehet választani, hiszen mindegyikük
mellőzhetetlen értékeink, eszményeink jelképe és ünnepe.
A Magyar Köztársaság címeréül az úgynevezett Kossuth-címert
tartjuk kívánatosnak: ez középkori eredetű alapcímerünk, egyben
demokratikus történelmi hagyományainknak a szimbóluma. A jelenlegi
címer a Magyarországra erőltetett önkényuralom jelképe. A koronás
címer, amely ma ismeretes formájában - az elterjedt hiedelemmel
ellentétben - nem az Árpádok korában, hanem csak a XVIII. század
közepén állandósult, szimbóluma volt államiságunknak, de a feudális
rendnek és a kiváltságokat is átörökítő antidemokratikus
rendszereknek is. Történelmünk során valahányszor - 1849-ben,
1918-ban, 1946-ban és 1956-ban - mód nyílott a népfelség elvének
érvényesítésére, elődeink mindig a történelmi alapcímert, az
úgynevezett Kossuth-címert választották. Kiemelkedő nemzeti
ereklyénknek, a koronának a méltó megbecsülést és tiszteletet nem
azzal kell biztosítanunk, hogy a Magyar Köztársaság címerébe
foglaljuk. Számot kell vetnünk azzal is, hogy ha - a világ államai
között szinte egyedülálló módon - egy köztársaság címerében korona
jutna uralkodó pozícióba, azt nemcsak következetlennek tartaná,
hanem bizalmatlanul is fogadná a nemzetközi közvélemény.
(folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 17:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|