|
 |
 |
 |

Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata (1. rész) (OS)
|

1989. október 27., péntek - Mi, alulírott történészek és társadalomkutatók nemzeti ünnepeink és állami címerünk kérdésében legjobb szakmai tudásunk és lelkiismeretünk szerint az alábbiakban foglalunk állást. Március 15-e és október 23-a népünk számára egyaránt az egyéni szabadságjogok, az azokra alapozott képviseleti önkormányzat és a nemzeti függetlenség ünnepét jelenti. Ezek elválasztása egymástól, különösen pedig szembeállításuk egymással megengedhetetlen, mert tartalmilag hamis, vállalóikra megalázó. Augusztus 20-a az Európához hasonuló magyarság államiságának - eredetileg egyházi, az évszázadok során össznemzetivé formálódó - jelképe. E három ünnep között rangsorolni, bármelyikük mellett, vagy ellen voksolni, történeti tudatunk súlyos megzavarásához vezetne. Szent István államalapítása, a jobbágyfelszabadítás, a jogegyenlőség és a népszuverenitást érvényesítő kormányzati rendszer kivívása, majd a zsarnokság elleni forradalmi felkelés között nyilvánvaló az összefüggés. E három nap között nem szabad és nem is lehet választani, hiszen mindegyikük mellőzhetetlen értékeink, eszményeink jelképe és ünnepe. A Magyar Köztársaság címeréül az úgynevezett Kossuth-címert tartjuk kívánatosnak: ez középkori eredetű alapcímerünk, egyben demokratikus történelmi hagyományainknak a szimbóluma. A jelenlegi címer a Magyarországra erőltetett önkényuralom jelképe. A koronás címer, amely ma ismeretes formájában - az elterjedt hiedelemmel ellentétben - nem az Árpádok korában, hanem csak a XVIII. század közepén állandósult, szimbóluma volt államiságunknak, de a feudális rendnek és a kiváltságokat is átörökítő antidemokratikus rendszereknek is. Történelmünk során valahányszor - 1849-ben, 1918-ban, 1946-ban és 1956-ban - mód nyílott a népfelség elvének érvényesítésére, elődeink mindig a történelmi alapcímert, az úgynevezett Kossuth-címert választották. Kiemelkedő nemzeti ereklyénknek, a koronának a méltó megbecsülést és tiszteletet nem azzal kell biztosítanunk, hogy a Magyar Köztársaság címerébe foglaljuk. Számot kell vetnünk azzal is, hogy ha - a világ államai között szinte egyedülálló módon - egy köztársaság címerében korona jutna uralkodó pozícióba, azt nemcsak következetlennek tartaná, hanem bizalmatlanul is fogadná a nemzetközi közvélemény. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 17:33
|

Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
 |
|
|