|
|
|
|
A Varsói Szerződés külügyminisztereinek találkozója
|
--------------------------------------------------- London, 1989. október 27. (BBC, Panoráma) - Közös zórónyilatkozat kiadásával ért véget a Varsói Szerződés külügyminiszteri találkozója a lengyel fővárosban. A kommüniké megerősíti minden ország jogát a politikai és gazdasági fejlődés saját kurzusára és előrevetíti Európa kelet-nyugati megosztottságának felszámolását. Jan Repa hírmagyarázata: - A Varsói Szerződés kétnapos külügyminiszteri találkozójának, az új Szolidaritás vezette lengyel kormány volt a vendéglátója, amely kinyilvánította: nyugati típusú rendszer létrehozásán tevékenykedik. Ott volt a magyar külügyminiszter, akinek országa nemrég többpártrendszerű demokrácián alapuló köztársasággá nyilvánította magát. De ott voltak a vaskalapos kommunista rendszerű országok, Csehszlovákia és Románia képviselői is. A ma délután kiadott zárónyilatkozat tükrözi Mazowiecki lengyel miniszterelnök korábbi felhívását arra, hogy a Varsói Szerződés váljon olyan politikai fórummá, amely szuverén országok egységes európájáért dolgozik, továbbá Sevardnadze szovjet külügyminiszter biztosítékait, melyek szerint minden országnak szabad joga, hogy saját politikáját folytassa. A kommüniké kimondja, hogy megteremtődőben vannak a feltételek az európai országok kapcsolatainak radikális változásához és a kontinens megosztottsága felszámolásához. A biztonságos, békés és osztatlan Európa alapfeltétele - folytatódik a nyilatkozat - minden nép joga az önrendelkezéshez, a szabad választás, ami a társadalom politikai és gazdasági fejlődését illeti, éspedig külső beavatkozás nélkül. Ez nyilván azt jelenti, hogy míg a Szovjetunió megígéri, hogy nem avatkozik bele szövetségesei belügyeibe, elvárja a Nyugattól, hogy ilyenre ne törekedjen maga sem. Ez az álláspont egyaránt megfelel a keményvonalas kommunista országok és a kommunista diktatúrát levetkőző országok számára. (folyt.)
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Varsói Szerződés külügyminisztereinek találkozója - 1. folyt.
|
Lengyelországot elsősorban a kommüniké azon pontja tölti el örömmel, amely kimondja a létező határok sérthetetlenségét. Jobboldali nyugatnémet politikusok - köztük a bonni középjobb kormánykoalíció befolyásos tagjai - utaltak arra, hogy a nyugatnémet alkotmány alapján jogilag Németország még mindig a II. világháború előtti határokon belül létezik, így tehát magában foglalná a jelenlegi Lengyelország körülbelül egyharmadát. A kommüniké továbbá felszólít a szuverén államok jogainak teljes tiszteletben tartására, beleértve az állampolgárság kérdését. Ez az NDK támogatására irányul. Az NSZK ugyanis továbbra is fenntartja a jogot magának minden német védelmére és a külön NDK-állampolgárság létezését nem ismeri el. A Varsói Szerződés ülésének zárónyilatkozata közvetett utalást tartalmaz a Magyarország és Románia közötti elmérgesedett vitára, a romániai magyarokkal szembeni bánásmód miatt. A katonai-politikai szövetségeknek nem feladata a kétoldalú viták megoldása. Más szóval: a magyaroknak és a románoknak maguknak kell rendezni nézeteltéréseiket. A zárónyilatkozat egyben sürgeti a kelet-nyugati fegyverkorlátozási tárgyalások gyors, sikeres folytatását és úgymond a kollektív biztonság összeurópai rendszerének fokozatos megteremtését, valamint a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatását. Azt nem mondja ki, milyen összeurópai struktúrák jőjjenek létre ebben az új rendszerben, sem azt, hogy engedélyezzenek-e létező, vagy jövőbeli, két-, vagy többoldalú katonai szerződéseket és szövetségeket egyes országok között. +++
1989. október 27., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|