|
|
 |
|
 |
Erőfesztivál a Világ Kupáért (1. rész)
|
Jancsó Kornél, az MTI munkatársa jelenti:
1989. október 27. péntek (MTI) - Az Atlanti-óceán simogatta
Lisszabont nem csupán a Portugál Köztársaságban tartják az öreg
kontinens egyik legcsillogóbb gyöngyszemének. Meglehet, a minősités
valóban kijár, de csak azzal a megszoritással, hogy a szépséget
bizony itt-ott megzavarják csunya foltok. A valóság nyelvére
leforditva: a gyönyörü épitmények, elegáns kastélyok, pompás
sugárutak, az olykor már a XXI. századot idéző architekturai csodák
és az ódon levegőt árasztó, egyszerü, fehér és pasztell-szinü
cseréptetős házak mellett felbukkan a nyomor is: a metropoliszhoz
dörgölődő, sőt a városba is belopakodó ,,épületkoldusok,,, viskók és
kalyibák, silány barakkok és sivár munkásnegyedek. Hü tükörképeként
annak, amit Portugália átélt és átél: a gyarmatositó fénykor után a
Nyugat egyik legszegényebb, gazdaságilag legkevésbé fejlett
államaként igyekszik ujból lábra állni.
A nagymultu Lisszabon - főniciai eredetü neve szerint Alis Ubbo,
vagyis ,,Vidám Tengeröböl,, - a XV. század végén a világ
kereskedelmi központja volt, s bár ez már végleg a multé, azért
pezsgő a forgalom a kikötőjében, ahová dagály idején a mélyvizü
természetes csatornán még a nagy óceánjárók is feljuthatnak.
Persze, az ide igyekvők többsége nem ezt a megközelitési módot
választja, hanem repül. A hangulatos légikötőből párpercnyi
autózással elérhető a városközpont, ahol a szállodák között kedvére
válogathat a vendég.
A sulyemelő Világ Kupa gálára érkezetteket például a Hotel
Romában helyezték el a rendezők, akik életük legnagyobb próbatétele
és sportági eseménye előtt állnak. Portugália ugyanis nem hogy
ilyen, de még hasonló fajsulyu sportvetélkedőnek sem adott otthont,
vélhetően azért, mert sulyemelői - finoman fogalmazva - sosem
tartoztak a földkerekség legerősebb emberei közé. Hogy mégis
megkapta a jubileumi, 10. Világ Kupa gála lebonyolitásának jogát,
amögött a Nemzetközi Sulyemelő Szövetség tudatossága, mondhatni
fejlesztési stratégiája huzódik meg. Az IWF vezetői, köztük a magyar
főtitkár, dr. Aján Tamás régóta kigondolták, hogy a sportág
népszerüsitése érdekében olyan helyekre is el kell vinni jelentős
versenyeket, amelyek fehér foltnak számitanak a világ sulyemelésének
térképén. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 12:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|