|
|
 |
|
 |
A T. Ház döntött 3.
|
2./ Az egyéni választókerületekben a mai szabályok szerint nem
válnak-e túlzottan pártcentrikussá a választások?
Nézzük az elsőt. AZ EGYÉNI VÁLSZTÓKERÜLETEK SZÁMÁNAK NÖVELÉSÉÉRT
és ezzel az egyéni választókerületekben választott képviselők
számának emeléséért - mint erre már utaltunk - ELSŐSORBAN A VIDÉK, A
KISEBB TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGA, AZ AZOK AKARATÁT KIFEJEZŐ SZERVEK
HARCOLNAK. Van létjogosultsága az egyéni választókerületi mandátumok
számának növelésére irányuló törekvéseknek. Ez fejeződött ki az
országgyűlési vita során és ez a törekvés látszik abból is, hogy
egyéni kerületek számát az országgyűlés 152-ről 176-ra emelte.
Ami pedig a második vitatémát jelenti, az egyéni
választókerületekben a választási szabályok olyanok, hogy ott is
tulajdonképpen pártok közötti választásra fog sor kerülni. Márpedig
az egyéni kerületekre a kialakulatlan pártviszonyok miatt van
szükség. Azért, mert a társadalom jelentős része nem tud még pártok
alapján dönteni, sokkal inkább érti a jelöltet, az általa kifejezett
törekvéseket, programokat. Ha mindkét helyen a pártok állnak
előtérben, akkor értelmetlen a vegyes rendszer.
Az egyéni választókerületekben a pártokra történő választást
több szabály erősíti.
alc. Jelöltek és mandátumok
A legfontosabb szabály, hogy a mandátumot nem kapó, de párt
által indított jelöltre leadott szavazatok töredékszavazatnak
minősülnek és ezek összeadásával mandátumot lehet szerezni az
országos listán. De ha a jelöltet nem valamely párt indítja, hanem
más szervezet támogatja, vagy éppen politikai pártoktól független
jelölt, akkor ez a szabály nem érvényes. Ám ez egyenlőtlenséget
jelent.
Ez a szabály ARRA KÉNYSZERÍTI A PÁRTOKAT, HOGY LEHETŐSÉG SZERINT
MINDEN EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETBEN JELÖLTET, VAGY EGYENESEN JELÖLTEKET
INDÍTSANAK még akkor is, ha semmi esélye nincs mandátumhoz jutni.
Amelyik párt ezt nem teszi, csökkenti lehetőségét, hogy az országos
lista elosztásánál mandátumot szerezzen. Ezért nem jó az egyéni
választókerületeknél a töredékszavazatok beszámítása. Hozzátehetném,
hogy ismereteim szerint sehol a világon ilyen számítást nem
alkalmaznak.
A pártok közötti választásra kényszerítő másik ilyen szabály az,
hogy megyei lajstromot csak az a párt indíthat, amelyik az illetékes
megyében az egyéni választókerületeknek legalább egynegyedében
jelöltet indított. Ez is arra készteti a pártokat, hogy minél több
választókerületben próbáljanak jelölteket indítani. (folyt.)
1989. október 27., péntek 10:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|