|
|
 |
|
 |
Ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)
|
1989. október 26., csütörtök - Egyidőben avagy külün-külön tartsák-e meg a népszavazást és a köztársaságielnök-választást? Milyen kérdésekben döntsön a nép? Jogállamban - ha az még csak formálódik is - a döntések meghozatalakor a jogi szempontok vagy a politikai megfontolások érvényesüljenek-e elsődlegesen? Egyebek között ezekre a kérdésekre épült az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén a népszavazás-kezdeményezésről és az azzal összefüggő törvénymódosítási javaslatról, illetve országgyűlési határozatról lezajlott élénk vita.
Jóllehet, a bizottság feladata elsősorban az volt, hogy az
Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító
javaslatok mérlegelésében segítse az előterjesztő terv- és
költségvetési bizottságot, illetve állást foglaljon a földtörvény
módosításáról, a képviselők érdeklődését nem elsősorban ezek a témák
csigázták fel.
Az Állami Számvevőszék felállításáról, működéséről folytatott
rövid véleménycsere alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a
törvényjavaslatot csak általános vitára tartja alkalmasnak, s csak
annak lefolytatását javasolja az Országgyűlésnek. Mielőtt a
bizottság határozott volna arról, hogy milyen tárgyalási módot ajánl
az Országgyűlésnek, Soltész István, a Parlament főtitkára tisztázta
a kétfordulós, illetve a két olvasatban történő tárgyalási
mechanizmus közötti különbséget. Tapasztalatai szerint ugyanis sok
képviselő még nem ismeri az új Házszabályt, s így sokszor értetlenül
fogadja az ezzel össszefüggő szavazási procedúrát. Mint mondotta: a
kétfordulós tárgyalás során a Parlament két, időben elkülönülő
ülésszakon tárgyalja a törvényjavaslatot. Első ízben annak
koncepcióját, másodszor pedig magát a konkrét törvénytervezetet,
ahogyan ez történt az alkotmány módosításakor. A két olvasat viszont
azt jelenti, hogy a képviselők magát a törvénytervezetet ugyanazon
az ülésszakon általános és részletes vitában tárgyalják meg. Az
általános vita után arról döntenek: alkalmasnak tartják-e a
törvényjavaslatot a részletes vitára is. Ez a módszer magában
foglalja azt a lehetőséget is, hogy a részletes vitát - ha arra a
törvényjavaslatot alkalmatlannak ítélik - elnapolhatják.
A bizottság határozott abban is, hogy csak olyan módosító
javaslatokat, indítványokat támogat, amelyek a már elfogadott
módosított alkotmányt nem érintik. (folyt.köv.)
1989. október 26., csütörtök 17:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|