Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 27.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata

"A Magyar Köztársaság címeréül az úgynevezett Kossuth-címert tartjuk kívánatosnak: ez középkori eredetű alapcímerünk, egyben demokratikus történelmi hagyományainknak a szimbóluma. A jelenlegi címer a Magyarországra erőltetett önkényuralom jelképe."
SZER, Világhíradó:

A szovjet titkosrendőrség

"A szovjet titkosrendőrség megszünteti, pontosabban átszervezi 5. ügyosztályát, amely a másként gondolkodók üldözésével szerzett kétes hírnevet magának - jelentette ki az interjúban Vlagyimir Kljucskov. Az új osztály fő feladata, hogy gátat vessen a nemzetiségek közötti vérontásnak és más hasonló erőszakos cselekményeknek. Tevékenysége kiterjed a külföldi kémközpontok által szervezett és felbújtott kormányellenes csoportok aknamunkájának meghíúsítására is - folytatta a KGB főnöke, aki az utóbbi időkben már többször próbálta módosítani a méltán rosszhírű intézményről alkotott közfelfogást."

Politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)

Abban már korábban megegyezés született, hogy a köztársasági
elnöki intézményt az 1946. évi I. törvény alapján kell létrehozni.
Több kérdésben azonban még vita van. Az MSZMP és az EKA azt
javasolta, hogy a köztársasági elnök legyen a fegyveres erők
főparancsnoka. A harmadik oldal szerint ezt a szerepet a
kormányfőnek kellene betöltenie. Kisebb vita után a harmadik oldal -
véleményének fenntartása mellett - hozzájárult e kérdésben a
konszenzushoz. Az MSZMP szerint a köztársasági elnököt még az idén
kellene megválasztani, mégpedig népszavazással. Az EKA nem
változtatott korábbi álláspontján, miszerint a köztársasági elnököt
csak az új parlament választhatja meg. Tölgyessy Péter (EKA)
ideiglenes megoldást javasolt: az intézményt még az új parlament
megválasztása előtt hozzák létre, de addig a köztársasági elnök
jogkörét a parlament elnöke gyakorolja. Somogyvári István
hangsúlyozta: az MSZMP véleménye szerint azért kellene
népszavazással megválasztani a köztársasági elnököt, hogy nagyobb
legitimitással rendelkezzék, s nem osztotta azt a nézetet, hogy az
elnök túl erős lenne azáltal, ha a nép választaná meg, hiszen
jogkörei behatároltak. Nagy Imre (Harmadik Oldal) egyetértett az
MSZMP érveivel, s rámutatott: a mai átmeneti helyzetben különösen
indokolt az intézmény felállítása, mert a szabad választások
eredményeként kialakuló új parlament várhatóan sok párt
képviselőiből tevődik össze, s ebben a helyzetben nagy szükség lenne
az elnök egyensúlyozó szerepére. Antal József (EKA) hangsúlyozta:
nem az adja meg a köztársasági elnök erejét, hogy a parlament vagy a
nép választja-e meg. Megállapította, hogy az intézmény
megteremtésében konszenzus alakult ki a három oldal között, de az
elnök megválasztásának módjában és időpontjában nincs megegyezés.
Szerinte két fontos kérdés megvitatását a tárgyalássorozat végére
kellene halasztani, amikor a többi nyitva hagyott kérdéset is még
megtárgyalják. Pozsgay Imre elfogadhatónak tartotta ezt a
javaslatot. Véleménye szerint három függőben lévő kérdés van még a
köztársasági elnöki intézmény felállításával kapcsolatban: közjogi
tekintetben a megválasztás módja, a megbizatás időtartama, politikai
értelemben pedig az elnök megválasztásának időpontja.

    A három oldal már korábban megegyezett abban, hogy az Állami
Számvevőszék intézményét is az alkotmányban kell szabályozni. Az EKA
nevében Tölgyessy Péter fontosnak tartotta, hogy az Állami
Számvevőszék ne csak utólagos kontrollt gyakoroljon, hanem
előzetesen is ellenőrizzen, ezért az állami költségvetés nagyobb
kifizetései csak az Állami Számvevőszék jóváhagyásával
történhetnének meg. (folyt.köv.)


1989. szeptember 11., hétfő 19:51


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (10.27-11.27) - Prága szelíd forradalma

"Némi kapkodó szervezés után állt össze a csapat: október 27-én négyen indultunk útnak egy rozzant Ladával. Két operatőr: Bátonyi Csaba és Durszt György, meg egy kalandvágyó fiú, - aki az operatőrt biztosító szerepre vállalkozott - és én. De hát az ember tervez, a csehszlkovák határőrség végez."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD