|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének felhívása
"A Magyar Ellenállók, Antifasiszták
Szövetsége felhívja tagjait, pártolóit és mindazokat, akik
kegyelettel őrzik a néphatalomért elesett hősök emlékét, legyenek
együtt velünk 1989. október 30-án 16 órakor Budapesten a Köztársaság
téren, a Néphatalom Hősei Emlékhelyén rendezendő ünnepségen és
koszorúzáson."
BBC, Környezetünk védelme:
Nukleáris műhold-balestek
"Legalább
9 ízben történt valamiféle nukleáris szerencsétlenség, vagy legalább
hiba az űrkutatás során mind szovjet, mind amerikai részről.
Eddig mintegy 50 nukleáris erőforrással rendelkező műholdat
bocsátottak az űrbe. Az amerikaiak 23 atomerőművel működő műholdat
bocsátottak fel, de ezek közül 22 az úgynevezett radioizotóp
termonukleáris gerjesztőt, vagyis RTG-t alkalmazza, amely alapjában
véve plutónium 238-at tartalmaz, ami fokozatosan lebomlik és ez
által hőt termel, amelyet a berendezés elektromos árammá változtat."
|
|
|
|
|
|
|
- A nyugat-berlini sajtó - 1. folyt.
|
A lap szerint e körökben alapjában véve egyáltalán nem szeretnék, ha Kelet-Európában túl sok minden változna, hiszen akkor saját mértékeiket és nézeteiket is meg kellene változtatniuk. Akkor azután például a kelet-európai felszabadítási mozgalmakat is támogatni kellene - sőt esetleg tüntetni is értük. Mindamellett ilyen rendezvények idáig nem váltak ismertté. A nyugatnémet baloldal dezorientációja a keletnémet fejlődés és a német kérdés vonatkozásában az ortodox köröknél látható legvilágosabban, de ugyanígy a zöldek nagy részénél, sőt egyes szociáldemokratáknál is. Ezen deficit megszüntetéséhez nyugodtan vissza lehetne nyúlni a szocializmus gondolati tárházának egyik eleméhez, amely - ellentétben a többivel - a gyakorlatban is igazolódott. A másoké mellett a saját (...) vetett bizalomhoz - tanácsolja befejezésül a Tagesspiegel. Egy másik nyugat-berlini lap a Berliner Morgenpost azt a kérdést feszegeti kommentárjában, hogy a keletnémet vezetés miért szeretne mindenáron véget vetni az utcai tüntetéseknek. A lap a következőket írja: Az utcai demonstrációk nyomása egyre kényelmetlenebb a vezetők számára, mivel a tüntetők tetteket követelnek. De a konkrét reformlépések még mindig nehezére esnek az új vezetésnek, ha egyáltalán szándékában áll átfogó intézkedéseket hozni. Így azután napról-napra növekszik a gyanú, hogy a feltűnően gyakran bizonygatott készség a párbeszédre végeredményben csak a lakosság megnyugtatására szolgál, és a termekben folytatott párbeszéd mindenesetre jobban ellenőrizhető, mint egy utcai demonstráció. De a dialógus önmagában véve akár őszintén gondolják, akárcsak politikai nyugtatószernek szánják, nem fog segíteni sem Krenzen, sem az NDK-n. Gyors cselekvésre van szükség - fejezi be kommentárját a Berliner Morgenpost. +++
1989. október 26., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Pártay Tivadar, aki ugyan csupán örökös tiszteletbeli elnöke volt a pártnak, de Széher úti lakásán közismerten fontos megbeszélések, sőt döntések születtek. Október 20.-a után telefonon felhívott és kérte, hogy 26-án délelőtt keressem fel. Megtettem. Rajtam kívül még jelen volt Bejczy Sándor. Rövid bevezető beszélgetés után Tivadar bácsi rátért a lényegre. – Imre, közelednek a választások, most már rendet kell csinálni a pártban - mondotta határozottan - Én kijelölök egy háromtagú bizottságot, amelyben nem veszek részt, te jelölj ki magad mellé két személyt és üljetek le, egyezzetek meg a vitás kérdésekben, tegyétek félre a személyeskedést, a sértődéseket és összefogva koncentráljatok a választásokra - folytatta és várta a reakciómat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|