Rendszerváltás és az MTI

	A T. Ház döntött 3.
Ezt még világosabbá teszi az alkotmánymódosító törvény következő mondata: "a minisztertanács megbizatása az országgyűlés által megválasztott új minisztertanács hivatalba lépéséig tart". A PARLAMENT NEMCSAK A KORMÁNYT BUKTATHATJA MEG, HANEM A KORMÁNYELNÖK JAVASLATÁRA EGYES MINISZTEREKET IS FELMENTHET. A kormány tehát nem a köztársasági elnök, mint a végrehajtó hatalom fejének kormánya, hanem a parlament kormánya. Ugyis mondhatnánk, hogy az elnök nem a végrehajtó hatalom feje, amely végrehajtó hatalmat csak kormányán keresztül gyakorolhat, hanem a kormánytól független valamiféle más hatalmat mmegvalósító személyiség. Ugyanilyen következetlenség jelenik meg a kormány parlament előtti felelősségének szabályozásánál is. Az alkotmánymódosító törvényben ugyan erről részletes szabályok nincsenek, de miután a kormányt szuverén módon a parlament választja, és mozdíthatja el, következik, hogy itt korlátlan alárendeltségről van szó. Ezt támasztja alá az a rendelkezés, hogy a kormány tagjai - nyilván beleértve a testület egészét is - kötelesek beszámolni az országgyűlésnek. Ebből a konstrukcióból következik, hogy AZ ORSZÁGGYŰLÉS NEMCSAK JOGSZABÁLYOK, TÖRVÉNYEK HOZATALÁVAL, DE KÖZVETLEN ESZKÖZÖKKEL IS UTASÍTHATJA, IRÁNYÍTHATJA KORMÁNYÁT. Teljesebbé válik a kép, ha hozzátesszük, hogy bármely képviselő kérdést intézhet a köztársasági elnökhöz, aki erre köteles válaszolni. alc.: A kormány függetlensége Elnézést kérek az olvasóktól, hogy ilyen jogi részletekbe bocsátkoztam, de a dolgok megértése szempontjából erre szükség volt. Olymódon próbáltam bizonyítani, hogy a jelen elképzelés egyrészt el kívánja határolni egymástól az államhatalom meghatározott ágait, ugyanakkor más megfontolások, elsősorban a pártérdekek érvényesítése szempontjából nem hajtja ezt végre a parlament és a kormány elhatárolásánál. Persze, mondani lehetne, hogy a történeti múlt nem biztos, hogy meghatározza a jelent. Attól, hogy történetileg ez a viszony így alakult ki, nem biztos, hogy követendő a jelenben. Erre csak az lehet a válasz, hogy a történelem alakulásában törvényszerűségek vannak, amelyeket vizsgálat nélkül nem érdemes félredobni. Ám hadd említsek egy tartalmi érvet. (folyt.) 1989. október 26., csütörtök 13:39
Vissza » Folytatásokkal »