|
|
|
|
Krenz, aki önmagára szavaz
|
-------------------------- München, 1989. október 25. (SZER, Magyar híradó) - A nyugatnémet Süddeutsche Zeitung címlapján Egon Krenz, a frissen megválasztott keletnémet államelnök mosolyog, a lap harmadik oldalán ugyancsak őt látni, amint magasba tartott kézzel saját magára szavaz a kelet-berlini parlamentben. A két kép alapján a szöveg olvasása nélkül bárki azt hihetné, hogy könnyű dolga lesz az NDK pozíciókat halmozó, új, erős emberének. A hírekből és a tévé képeiből azonban jól tudjuk, hogy tegnap tüntető keletnémetek ezrei kiáltozták: Egon, téged nem a nép választott Sikerül-e Krenznek a gorbacsovi út és hajlandó-e egyáltalán valódi reformok bevezetésére? Erről szól Sasvári Attila nyugat-berlini tudósítása: - Egon Krenz nem sokat nyerhetett az ügyön. Még ha le is mond a hivatalok halmozásáról, akkor sem valószínű, hogy a nép szívébe zárja őt. Így azonban, hogy meegválasztatta magát az államtanács és a honvédelmi tanács elnökévé is, bizonyos, hogy eltelik egy kevés idő, amíg bárki is elhiszi, amit a szocializmus megújítására szőtt terveiről mond. Mint ismeretes, a népi kamarában 26-an ellene szavaztak, és 26-an tartózkodtak. Ez úgy megzavarta az elnöklő Wolf Lindemannt, hogy még számolási képessége is cserben hagyta. Az sincs persze kizárva, hogy az idős ember egyszerűen csak nem lát jól. Első nekifutásra csupán 22 ellenszavaztot sikerült megszámolnia, és miután segítői helyesbítettek, nem átallotta nevetve megjegyezni: nem akartam a választást meghamisítani. A tavalyi választási csalások ellen is hetek óta utcára vonuló tüntetők, köztük a rendőrségi brutalitás áldozatai aligha fogják ezt az ízetlen megjegyzést viccesnek tartani. (folyt.)
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- Krenz önmagára szavaz - 1. folyt.
|
Arról, hogy már tegnap este mintegy 10 ezer ember tüntetett Krenz megválasztása ellen Kelet-Berlinben, a keletnémet tömegtájékoztatás is beszámolt, mégpedig túlnyomórészt tárgyszerűen. Mindamellett például a rádióbeli tudósítás utolsó két mondata a legkevésbé hangzott bíztatóan a jövőre nézve. A nyilván központilag megszerkesztett jelentés ugyanis egy néhány száz fős kemény magot fedezett fel a tüntetők között, amelyről már azt is tudni vélte, hogy "képes lett volna erőszakos cselekményekre". A keletnémet vezetés kijátszotta tegnap azt a lapját, amiről úgy gondolja, hogy a legnagyobb aduja: az előkészítés alatt álló új utazási törvény világútlevelet ígér mindenkinek és vízumkérelmezési lehetőséget minden különösebb előfeltétel nélkül. Kérni tehát lehet. De hogyan lehet majd korlátozás nélkül meg is adni a vízumot, ha egyéb reformok hiányában továbbra sem bírja semmi maradásra a kelentémet polgárokat? A bizalmatlanság és a szkepszis hangjai mellett persze hallatszik mostanában olyan vélemény is, például egyes keletnémet evangélikus vezetők, vagy nyugati politikusok és kommentátorok részéről, hogy - úgymond - esélyt kell adni Kreznek. De hát még mennyit? Hiszen az illető már birtokolja a legfontasabb hatalmi pozíciókat. S ha valaki ezek birtokában sem tud cselekedni, akkor sehogy. Krenz persze - ha akar - fontos szerepet tölthet be. Legalábbis elindíthatja az átalakulást, mondjuk annyi liberalizmussal, mint Kádár az 1970-es években Magyarországon. Csak hát a Krenzzel szemben támasztott társadalmi ígények lényegesen erőteljesebben fogalmazódnak meg. És ráadásul Krenz éppenséggel nem olyan kutyának látszik, amelyből szalonna lesz. (folyt.)
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Krenz önmagára szavaz - 2. folyt.
|
Mit jelenthet tehát a Krenznek adott esély? Türelmet? - Az a türelem, amellyel a keletnémet társadalom 40 évig várt, párját ritkította Kelet-Európában. És végül egy könnyen megválaszolható kérdés: mit tenne és mit tesz ez a vezetés - amelynek Krenz sem ma lett tagja - az utca nyomása nélkül? +++
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rajki László. Itt özv. Radványiné, Tasnády Fekete Mária. Többször hívtam, sajnos siker nélkül, feleségével beszéltem, de nem hívott vissza. Következő ajánlatom lett volna, amennyiben érdekelné. Eddig még nem hallottam az adásában a magyar bányászok életéről. Tekintve, hogy 9 éves koromban menekültem Erdélyből, ahol az apám bányaorvos volt, később Felső-Magyarországba, Ormospusztán ugyancsak bányaorvos voltj, nagyon sokat tudok a bányászok életéről. Amennyiben érdekli, a telefonszámom 47-05-189. Kérem felhívását, amennyiben érdekli, sokszor üdvözli Tasnády Mária."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|