|
|
|
|
Szovjet katonai ipar - átállítás 1.
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. október 25. szerda (MTI) - Egyesek csodát remélnek attól, hogy a Szovjetunióban katonai ipari üzemeket állítanak át polgári termelésre - mondta szerdán Vszevolod Avdujevszkij akadémikus, annak a jobbára tudósokból álló szovjet nemzeti bizottságnak az elnöke, amely az átállási folyamatot igyekszik szaktudásával elősegíteni.
- A katonai ipar jelentős részének átállítása sem oldhatja meg a Szovjetunió összes ellátási és termelési problémáját, a legégetőbb gondokon viszont segíthet. Rövid távon az átszervezés inkább költségekkel és további szociális problémákkal jár együtt, hosszabb távon azonban remélhetőleg érzékelhető javulást hoz a létkörülményekben - mondta moszkvai sajtóértekezletén a nemzeti bizottság elnöke. Mint a sajtóértekezleten elhangzott, az átállástól mindenekelőtt azt remélik a Szovjetunióban, hogy a katonai iparban meghonosodott magas színvonalú technológia kisugárzik a polgári termelésre. Mintegy kétszáz korszerű felszerelésű tudományos központ tért át máris tisztán katonai célú kutatásokról vegyes, katonai és polgári célú tevékenységre. Korábban a katonai iparban használatos technológiák és a katonai célú tudományos kutatások titkosságuk miatt szinte teljesen elszigeteltek maradtak, eredményeiket a polgári termelés nem hasznosíthatta. Vszevolod Avdujevszkij akadémikus egyebek között ebben látja az egyik fő okát annak, hogy a Szovjetunió nagy mértékben elmaradt a fejlett világ termelési szinvonala mögött, különösen az elektronikában. Az átállás problémáinak egy része a katonai iparban foglalkoztatott emberek szociális helyzetével függ össze. A hadiüzemek szakemberei általában az adott szakmák legjobban képzett képviselői, zömüknek általában több szakmája is van. Ennek megfelelően fizetésük is lényegesen magasabb a polgári termelésben alkalmazott dolgozók bérénél. Például a már átállított votkinszki üzemben (korábban rakétákat gyártott, most kerékpárokat) mesterségesen tartják továbbra is magasan a béreket. A dolgozók a korábbi fizetéseiket kapják, holott munkájuk értéke most jóval kisebb. ,,Ez egyfajta szociális igazságtalanság, tehát nem maradhat fenn tartósan. Viszont azt is igazságtalan volna, ha a dolgozók innák meg a levét az átállásnak,, - fejtette ki az akadémikus. (folyt.)
1989. október 25., szerda 19:04
|
Vissza »
|
|
A katonai ipar - átállítás 2.
|
- 1995-re a hadiipar hatvanöt százaléka fog a tervek szerint polgári célokra termelni. Ennek nyomán tizenötmilliós munkanélküliség alakulhat ki a Szovjetunióban, ha addig át nem szervezik megfelelően a munkaerőpiacot - hangzott el a sajtóértekezleten. Az átállás másik nagy problémáját a hadiüzemekben felgyülemlett magas szinvonalú technológiák, korszerű termelési eszközök és szakmai ismeretek ésszerű felhasználása jelenti. Aligha lehet a jövő útja, hogy a szovjet ipar legfejlettebb szektora rakéták után bicikliket gyártson. Az MTI tudósítója egy ilyen, részben átállított üzemben, a moszkvai Hrunyicsev gépgyárban láthatta, hogyan készülnek egyazon termelő egységben hordozórakéták, űrállomások, gyermekkerékpárok, síbotok és gyorsfőző edények. - A megfelelő polgári profil kialakításának legfőbb akadálya az idő sürgetése. Az átállításnak minél hamarabb érezhető javulást kell eredményeznie, hiszen negyven millió ember él a Szovjetunióban a szegénységi szint alatt. Ezért egyelőre elemi fogyasztási cikkekre van égetően szükség - mondta a sajtóértekezleten az akadémikus. Példaként említette, hogy a megtermelt élelmiszerek mintegy negyven százaléka veszendőbe megy, mert nincsenek szállító, feldolgozó és hűtőkapacitások. Ezért hűtőházakra most sürgősebb szükség van, mint például magas technológiát képviselő elektronikai cikkekre. Az átállás harmadik nagy problémája: a katonai iparban a magas szinvonal volt az egyetlen követelmény, az önköltség nem számított. Az egész átállás alapvető céljával volna ellentétes, ha ezek az üzemek a fogyasztási cikkeket is magas önköltséggel állítanák elő. A munka alapos átszervezésére lesz tehát szükség. Ennek ösztönzésére a bizottság azt javasolja, hogy a teljesen átállított egykori hadiüzemeket vonják ki mindenféle minisztériumi fennhatóság alól, tegyék számukra lehetővé és kötelezővé, hogy kilépjenek termékeikkel a hazai és a nemzetközi piacokra. A felsorolt problémák megoldására jött létre az akadémikus vezette harminchárom fős nemzeti bizottság. A Szovjet Békealap kezdeményezte létrehozását, és finanszírozza működését. Tagjai rangos tudósok (természettudósok, közgazdászok, szociológusok), katonák (köztük például Kulikov marsall), egy volt űrhajós (Vlagyimir Akszjonov). A bizottság ajánlásait a döntéshozó állami szervek messzemenőkig figyelembe veszik. +++
1989. október 25., szerda 19:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rajki László. Itt özv. Radványiné, Tasnády Fekete Mária. Többször hívtam, sajnos siker nélkül, feleségével beszéltem, de nem hívott vissza. Következő ajánlatom lett volna, amennyiben érdekelné. Eddig még nem hallottam az adásában a magyar bányászok életéről. Tekintve, hogy 9 éves koromban menekültem Erdélyből, ahol az apám bányaorvos volt, később Felső-Magyarországba, Ormospusztán ugyancsak bányaorvos voltj, nagyon sokat tudok a bányászok életéről. Amennyiben érdekli, a telefonszámom 47-05-189. Kérem felhívását, amennyiben érdekli, sokszor üdvözli Tasnády Mária."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|