|
|
 |
|
 |
Mitterand - Kelet-Európa - Európai Parlament (2.rész)
|
Francois Mitterrand megemlítette: a köztársaság kikiáltásának
budapesti ünnepségéről szóló beszámolók megmutattak egy feliratot,
amelyet a gyűlés résztvevői emeltek magasba: ,,Magyarország újra
megtalálja Európát,,. Sürgette a Tizenkettek törvényhozását, hogy
ehhez nyujtson az eddiginél nagyobb segítséget. Beszédében
konkrétabban azonban csak a Lengyelországnak nyújtandó francia
támogatásról szólt. A francia elnök javasolta a tagállamoknak, hogy
Lengyelország részére létesítsenek ,,szolidaritási alapot,, és hogy
vegyék fel a közvetlen kapcsolatot az ország egy-egy vajdaságával,
városával a helyi támogatás megszervezésére.
(A párizsi minisztertanács röviddel az elnök strasbourg-i
beszéde előtt jelentette be, hogy Franciaország összesen csaknem
négymilliárd frankos támogatást nyújt az elkövetkező években
Varsónak. Ezen belül kilencszáz millió frankos beruházási alapot
hoznak létre, amelyhez a magántőke is csatlakozhat. Az alap a
lengyel gazdaság korszerűsítésére szolgál. Kilencven millió frankot
a szakemberképzés segítésére fordítanak, és mintegy kétmilliárd
frankot biztosítanak kereskedelmi hitelekre. Párizs korábban már
kilencszáz milliós hitelkeretet jelölt meg, az új összeg ehhez járul
hozzá.)
A francia elnök méltatta a Szovjetunióban végbemenő politikai
változásokat, és azt mondotta, hogy Mihail Gorbacsovnak kimagasló
történelmi szerepe van azok megvalósításában. ,,Minden eszközzel
segítenünk kell neki,, - jelentette ki. Ugyancsak szólt az NDK-ban
megindult változásokról, azt hangoztatva, hogy a fejlemények ,,a
szabadság nevében, annak eszméjétől vezettetve,, mennek végbe. ,,A
szabadság eszméje ragályos,, - mondta.
Beszéde nagy részét az EK időszerű feladatai elemzésének
szentelte. Sürgette a gazdasági és pénzügyi únió előkészítésének
meggyorsítását. Javasolta, hogy az ezzel foglalkozó értekezletet már
a jövő év őszén hívják össze, és dolgozzák ki a megállapodásokat,
hogy azokat a tagállamok parlamentjei még 1993 előtt
ratifikálhassák.
A közösség külkapcsolatairól szólva meglehetős kényszeredetten
beszélt Ausztria és Törökország csatlakozási szándékáról, azt
hangoztatva, hogy az EK-nak 1992-ig még igen sok saját belső
problémáját kell rendeznie. Egyebek között bejelentette, hogy az év
végén Párizsban külön tanácskozást rendeznek az arab országok
küldöttségével az EK és az arab államok közötti kapcsolatokról. +++
1989. október 25., szerda 18:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rajki László. Itt özv. Radványiné, Tasnády Fekete Mária. Többször hívtam, sajnos siker nélkül, feleségével beszéltem, de nem hívott vissza. Következő ajánlatom lett volna, amennyiben érdekelné. Eddig még nem hallottam az adásában a magyar bányászok életéről. Tekintve, hogy 9 éves koromban menekültem Erdélyből, ahol az apám bányaorvos volt, később Felső-Magyarországba, Ormospusztán ugyancsak bányaorvos voltj, nagyon sokat tudok a bányászok életéről. Amennyiben érdekli, a telefonszámom 47-05-189. Kérem felhívását, amennyiben érdekli, sokszor üdvözli Tasnády Mária."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|