|
|
|
|
felcím: A T. Ház döntött. 1. főcím: Elnöki Tanács helyett köztársasági elnök Írta: Schmidt Péter egyetemi tanár
|
A magyar országgyűlés ez év októberében tartott ülésszakán új alkotmányos berendezkedést fogadott el. Ennek sorában Magyarországot köztársasággá kiáltotta ki és új intézményként létrehozta a köztársasági elnököt. Az államfő körüli viták, annak választása és hatásköre ezzel aligha zárultak le. A tisztánlátás érdekében ennek néhány alkotmányjogi vonatkozását kívánjuk most érinteni. Egyesek a 40 éve nem igazán szerencsés elnevezést vitatva, de a kollektív, többszemélyes testület mellett érvelnek, mások a hagyományok alapján az egyszemélyes államfő, a köztársasági elnök mellett teszik le a voksot. De végülis kinek van igaza, annak, aki testületiségben nagyobb demokráciát lát, vagy annak, aki egyetlen nagytekintélyű, közéleti súllyal rendelkező, vagy egyenesen pártok felett álló és a lakosság teljessége által választott személyben látja a kibontakozás garanciáját. A kérdés ugyan ebben a formájában élesen van feltéve, tudományos meggyőződésem szerint azonban mégis rosszul. alc. Politikai spanyolfal Kezdjük talán az európai fejlődés elemzésével. Az abszolút királyi hatalommal szemben az európai polgári átalakulás a XVIII. században a hatalmi ágak megosztása alapján meghirdette a király hatalmának korlátozását. A királytól elvette vagy el kívánta venni a törvényalkotást és azt a képviseleti szervre bízta. De elvette az igazságszolgáltatást is, kimondva, hogy ezt az állami feladatot a végrehajtó hatalomtól el kell választani és független, csak a törvénynek alárendelt bíróságokra kell bízni. Az államfő a végrehajtó hatalom letéteményeseként fogalmazódott meg. Egész más funkciót töltött be a Szovjetunió prezídiuma (elnöksége) mintájára létrehozott Elnöki Tanács. Ez elvileg az országgyűlés szükebbkörű testülete volt (21 képviselőből állt), amelynek fő funkcióját abban jelölték meg, hogy az országgyűlés együtt nem léte alatt néhány, az alkotmányban kizárt hatáskörtől eltekintve az országgyűlés kompetenciáját gyakorolja. Az országgyűlést viszont az 1949. évi alkotmány korlátlan hatáskörrel ruházta fel. (folyt.)
1989. október 25., szerda 13:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Kedves Rajki László. Itt özv. Radványiné, Tasnády Fekete Mária. Többször hívtam, sajnos siker nélkül, feleségével beszéltem, de nem hívott vissza. Következő ajánlatom lett volna, amennyiben érdekelné. Eddig még nem hallottam az adásában a magyar bányászok életéről. Tekintve, hogy 9 éves koromban menekültem Erdélyből, ahol az apám bányaorvos volt, később Felső-Magyarországba, Ormospusztán ugyancsak bányaorvos voltj, nagyon sokat tudok a bányászok életéről. Amennyiben érdekli, a telefonszámom 47-05-189. Kérem felhívását, amennyiben érdekli, sokszor üdvözli Tasnády Mária."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|