|
|
 |
|
 |
Emlékező kommentár
|
------------------
München, 1989. október 23. (SZER, A mai nap) - Az októberi
forradalom 33. évfordulója alkalmából Pécsi Vilmos emlékező
kommentárját közvetítjük:
A magyar nép döntő többsége 1956 októberét forradalomnak és
nemzeti szabadságharcnak tekinti, és így értékelik majd a jövő
magyar nemzedékek is. Így aztán teljesen mellékes, hogy miként
vélekedett és vélekedik erről a nevét, ideológiáját, programját
időről időre levedlő párt, amely tekintette már az eseményt népünk
dicsőséges felkelésének, rövidre rá pedig ellenforradalmi
lázadásnak.
Az eseményt a magyarok évről évre megünnepelték. A nép október
23-ikát, a párt november 4-ikét. Újabban megpróbálja a párt -
illetve ami még megmaradt belőle - állami kezelésbe venni október
23-ikát is, mondván, hogy az az emlékezés ünnepe. Mindenki arra
emlékszik, amire akar. De hát 1848-49 után és azóta sem az volt a
mérvadó, hogyan vélekedett az oroszok segítségével letiport
szabadságharcról Haynau, mit gondoltak róla a muszka vezetők és a
Bach-huszárok.
Ötvenhat mai évfordulójáról az a rafinált pártcsel sem vonja el
a figyelmet, hogy a párt magának szeretné kisajátítani a
köztársaságot. Ugyanis mindenki tudja, hogy az 1849-es, 1918-as és
1946-os polgári demokratikus szellemű köztársaság született újjá.
Az, amelyet a párt 1949-ben felszámolt, népköztársasággá degradált
és amelynek a néphez és a köztársasághoz egyaránt semmi köze nem
volt.
Ideje, hogy megkeressük Marxot, hiszen lám, mennyire igaza volt,
amikor azt mondta, vagy írta valahol, hogy semmi sem állandó, csak a
változás. A párt által újabban agyonhallgatott Leninnek is igaza
volt, csakhogy a jelenlegi helyzet manapság, hogy az uralkodó
osztály már nem tud a régi módszerekkel uralkodni és a nép ezt nem
is tűrné. Leegyszerűsítve az elmúlt másfél esztendő összetett,
sokrétű magyarországi fejlődését, néhány konklúzió alighanem már
levonható. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek (10.23-12.20) - Padlóról talpra
"Estére a Kossuth téren újfent több tízezren gyülekeztek.... A rendőrök először jelentek meg a sapkájukon nemzetiszínű jelvénnyel, a korábbi vörös csillag helyett... Demokratizálódásuk sebessége még Szűrös átalakulásáét is felülmúlta. Részemről padlóra, illetve földre kerültem. No, nem a visszásságoktól, hanem attól, hogy előző nap még az örményeknél valami olyat ettem, ami megártott, másrészt a rettentő fáradtságtól. Jórészt tehát a fűben heverészve élveztem a műsort. Még annak sem tudtam különösebben örülni, hogy jól fogyott a Magyar Narancs, az alkalmi rikkancsok egyiket adták el a másik után."
MTV2 nézői telefonok:
"- 18 órakor a Hirekben tessék szives bemondani a totót.
- Mért engedtek szóhoz jutni szemétláda, volt ÁVH-s ügynököket, fasisztákat, szemétládákat, lázitókat. Látniuk kell, néhány száz előkészitett FIDESZ-es löki a süketet, a nagy tömeg csendben van. A nagy tömeg nem ért egyet azzal, ami ott folyik.
- Obersovszki Gyula buzi, szar alak. Elnézést a kifejezésért. Ez a most beszélő ember, ennek a Magyar Köztársasághoz semmi köze. Ez gyáván elpucolt. Magyarul rosszul beszél. Megtollasodtak, Obersovszkyval, a Fónayval, ezzel együtt. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, a nyugat pénzén. Most a dolgozó emberről beszélek. Vegyék már észre, hogy hogy mennek el ott az embrek, mennyire nem értenek egyet ezzel a szemétláda társasággal, és mennyire szervezték meg ezt a tapsolást, meg ezt a lazítást. Pozsgay úr„ nézze, hogy mit csinált. Németh Miklós úr, nézze,,hogy mit csinált. Ezek után gondolják, hogy önök még a jövő toéiKH valakik lesznek a választás után?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|