Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 22.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Budapest V. kerületi EKA állásfoglalása

"A leghatározottabban tiltakozunk a népfrontbizottság állásfoglalása ellen, és felhívjuk rá a figyelmét, hogy ilyesmivel csak tovább rombolja a Hazafias Népfrontnak amúgy is megtépázott tekintélyét azok körében, akik résztvevői kívánnak lenni az ország politikai életének."
BBC, Szemle:

Magyar fejlemények

"A régi vágású kommunisták az osztályharc elárulásával vádolják az új vezetőséget. A vita azonban korántsem szorítkozik pusztán az ideológia terére. Pénzről van szó."

A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyz (OS)


A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyzet
kialakulás személyi okainak feltárásáról és a személyes helytállás
kötelezettségéről szóló törvény kidolgozásához (1. rész)

    1990. március 6., kedd -
    Széles körű igény merült fel a magyar társadalomban arra, hogy
megismerje azon személyek körét, akik az ország jelenlegi válságának
előidézői, továbbá arra is, hogy e személyek helytállási
kötelezettségét a jogállamiság igényeinek megfelelő törvényes
keretek között, arra hivatott szervezet megállapítsa.

    A jogállam kialakítására törekvő társadalomnak nem érdeke és
nem célja, hogy népítélet formájában vegyen elégtételt vélt vagy
valós sérelmeiért. Tekintve, hogy a hatályos jogszabályok nem
mindenben alkalmasak a társadalmi igény kielégítésére, törvényt,
mégpedig alkotmányerejű törvényt kell alkotni egyrészt a joghézagok
betöltésére, a szükséges anyagi, jogi és eljárásjogi szabályok
megalkotására, másrészt az ehhez szükséges intézményi rendszer
felállítására.

    A megalkotandó törvénynek egy korszakot kell lezárnia,
következésképp társadalmi rendeltetésének betöltése után okafogyottá
válik.

    A törvény időszerűsége nem kétséges, ez azonban nem adhat
alkalmat arra, hogy elhamarkodott eljárással társadalmi
bizonytalanságot keltsen. A törvény önálló helytállási rendszert
kíván kialakítani, meghagyva a külön jogágak alapján megállapítható
felelősség szabályait. Ebből következik, hogy a jogkövetkezmények
rendszere sajátos.

     I.
     A tervezett törvény időbeli hatálya:



    1949. augusztus 20-a, az úgynevezett Alkotmány (1949. évi XX.
törvény) hatályba lépésének napja az a kezdő időpont, amelytől
kezdve tanusított magatartások a törvény hatálya alá eshetnek. Ez
ugyanis az az időpont, amikor a formálisan választott országgyűlés a
pártállami szisztémát törvénybe iktatta. A kommunista párt vezető
szerepének alaptörvénybe iktatásával pedig megteremtette a párt és
funkcionáriusainak közjogi státusát.

    Minthogy 1988. május 20-ig, a pártértekezletig szóba kerülhetett
a pártállam és intézményeinek semmiféle érdemi vizsgálata, az e
törvény hatálya alá eső magatartásokra nézve az elévülés e naptól
kezdődik. (folyt.köv.)



1990. március 6., kedd 16:22


Vissza »


A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyz (OS)


A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyzet
kialakulása személyi okainak feltárásáról és a személyes helytállás
kötelezettségéről szóló törvény kidolgozásához (2. rész)

    A kegyelmi elhatározásoknak a megalkotandó törvény kihirdetéséig
jogi hatálya nem lehet. Ez nem zárja ki a jövőre nézve akár egyéni,
akár közkegyelem gyakorlását.


     II.
     A törvény személyi hatálya és a felelősség módja:



    1. Helytállási kötelezettséggel tartoznak a tervezett törvény
keretei között:

    - a közhatalmat gyakorló és hatósági jogosítvánnyal rendelkező
állami, államigazgatási tisztségviselők, országos és megyei szinten,

    - az állampárt és a tervezett törvényben megjelölt úgynevezett
társadalmi szervezetek (pl. SZOT, KISZ) országos és megyei
tisztségviselői,

    - a fegyveres erők és testületek országos parancsnokai,

    - országos jelentőségű gazdasági szervezetek vezetői, akiknek
körét a tervezett törvény határozza meg,

    - a kultúra, tudomány, az írott és elektronikus sajtó országos
irányítói és országos intézményeinek vezető munkatársai,

    kivéve, ha bizonyítják, hogy tevékenységük során úgy jártak el,
ahogyan az az adott helyzetben tisztség viselőjétől általában
elvárható volt.

    A törvény itt szoros személyi kört állapít meg, amely
értelmezéssel nem bővíthető.

    2. Helytállási kötelezettséggel tartoznak továbbá ugyanezen
szervezeteknek a helyi vezetői, amennyiben bizonyítást nyer, hogy
tevékenységük során nem úgy jártak el, ahogy az adott helyzetben
beosztásukra is tekintettel tőlük elvárható volt.


     III.
     Eljárási és szervezeti szabályok:



    1. Szervezet:

    Országos hatáskörű parlamenti bizottságot kell felállítani,
amelybe be kell venni a Legfőbb Állami Számvevőszék egy tagját. Ezen
kívül egy-egy tagjának jogi, közgazdasági, illetve egyetemi műszaki
végzettségűnek kell lennie. Ez a bizottság jár el az országos
tevékenységet kifejtők ügyében (II/1.). (folyt.köv.)



1990. március 6., kedd 16:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyz (OS)


A Független Jogász Fórum ajánlásai a magyarországi válsághelyzet
kialakulása személyi okainak feltárásáról és a személyes helytállás
kötelezettségéről szóló törvény kidolgozásához (3. rész)



A helyi önkormányzat bizottságot állít fel. A helyi bizottság
egy-egy tagja jogász, közgazdász, műszaki vagy mezőgazdasági
(szükség szerint) végzettségű személy.

    2. Eljárás:

    a/ Hivatalból indul eljárás az országos bizottság elé tartozó
ügyekben.

    b/ 50 vagy más meghatározandó számú választópolgár írásbeli
indítványára indul eljárás a helyi vezetők ügyeiben.

    c/ Az eljáró bizottság ,,döntést,, hoz, amelyben helytállási
kötelezettséget állapít meg, joghátrányt alkalmaz, vagy az eljárást
megszünteti. A helytállási kötelezettséget megállapító ,,döntés,,
ellen az eljárás alá vont személy keresetet indíthat bíróságnál. Az
eljáró bizottság döntését az általa megvizsgált bizoyítékokra
alapíthatja.

    d/ Az eljárás a b/ pont esetében nem nyilvános, a döntést
azonban nyilvánosságra kell hozni.

     IV.
     Alkalmazható joghátrányok



    A tervezett törvény szerint a helytállásra kötelezettel szemben
az alábbi jogkövetkezmények alkalmazhatók:

    1. A marasztaló döntés nyilvánosságra hozatala a marasztalt
személy és a tevékenység pontos leírásával az írott és elektromos
sajtó útján.

    2. Javadalmazást megszorító intézkedés (pl. nyugdíj, fizetés
mértékének csökksntése).

    3. Tisztségéből való elmozdítás.

    4. A megszerzett vagyonnal való helytállásra kötelezés
(ingatlan, nagyértékű ingóság, műtárgyak köztulajdonba vétele).

    E joghátrányok együttesen is alkalmazhatók. Az eljáró bizottság
az egyéb jogágak alapján fennálló felelősség megállapítására a
hatáskörrel bíró szervnél eljárást kezdeményezhet.

     V.
     Záró rendelkezések



    A tervezett törvény kihirdetése napján hatályba lép.
Kihirdetésétől számított 5 év elteltével pedig a törvény hatályát
veszti.

    Budapest, 1990. március 2.
Független Jogász Fórum (OS)



1990. március 6., kedd 16:28


Vissza »


Javítás az ossz3006 sz. hírre (OS)


Mai ossz3006 számú, A Független Jogász Fórum ajánlásai a
magyarországi válsághelyzet kialakulás személyi okainak feltárásáról
és a személyes helytállás kötelezettségéről szóló törvény
kidolgozásához (1. rész) című hírünk utolsó bekezdésének 1. sorában
a szöveg helyesen:

     .... szóba sem kerülhetett ...
     -----

(OS)



1990. március 6., kedd 17:06


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. október 22. Gyöngyösorosziban az FKGP helyi szervezete emlékművet avat a háborúban elhunytakra történő megemlékezés végett (D/19).
D19, gyöngyösoroszi FKgP ünnepség forgatókönyve

890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD