|
|
 |
|
 |
- KGST-Magyarország - 1. folyt.
|
Hosszú évtizedeken át a kis KGST-országok a nagy Szovjetuniótól
kapták a termeléshez szüséges energiát és nyersanyagot. Ennek
azonban már régen vége szakadt. A Szovjetunió csak akkor szállít, ha
a KGST-beli testvérállam nemesvalutával, és olyan áruval fizet,
amelynek minősége megfelel a nyugati exportra szánt áruk
minőségének. Mégis történnek kísérletek arra nézve, hogy a KGST
integrációját felélesszék. Ez azonban egyre nagyobb nehézségekbe
ütközik.
A legnagyobb nehézség az, hogy az egyes tagállamok közgazdasága
különböző. Némely országok - így például Románia és az NDK -
görcsösen ragaszkodnak a központi állami tervgazdálkodáshoz. Más
országok - mint Magyarország és Lengyelország, újabban a Szovjetunió
is - a decentrralizáció útjára léptek, sőt más sikereket is
mutathatnak fel.
Mindenesetre egyet nem szabad elfelejteni: azt ugyanis, hogy a
kis KGST-államok változatlanul rá vannak szorulva a szovjet
nyersanyag és energiaszállításokra, invesztálnak a szovjetunióbeli
nyersanyag és energiaforrások kiépítésébe, és ezzel két legyet ütnek
egycsapásra. Azt, hogy megfizetik a szállítmányokat, és azt is, hogy
visszatartják a szovjet vezetőket attól, hogy a nyersanyagot és az
energiát nemesvalutáért Nyugaton adják el, mert ha a Szovjetunió egy
szép napon beszüntetné ezeket a szállításokat, akkor a többi
KGST-állam közgazdasága a katasztrófa szélére sodródna. Ezért aztán
nem lehet csodálni, hogy azok a hírek, amelyek szerint a szovjet
kormány csökkenteni kívánja a Magyarországra szállított elektromos
áram mennyiségét, magyar részről odavezetett, hogy Budapest az eddig
szokásos transzfer-rubel helyett hajlandó lenne nyugati valutával
fizetni.
Eddig mindenesetre csak Magyarországnak sikerült a KGST-vel
folytatott külkereskedelmét a felére csökkenteni. A többiek sokkal
nagyobb mértékben függnek a Szovjetuniótól, mert termékeik nem
versenyképesek a nyugati piacokon. +++
1989. október 22., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|