|
|
|
|
Hogyan legyen részvényes a magyar munkás (2. rész)
|
A törvények lehetővé teszik, hogy a dolgozói részvényalapra felvett hiteleket s azok kamatait levonják az adóból. Az államilag (jelenleg évi 3 milliárdból) támogatott programok előnyösek a bankoknak is: 50 százalékkal kevesebb adót fizetnek a dolgozói részvényekhez nyújtott hitelek után - így e hiteleket maguk is alacsonyabb kamatra tudják nyújtani. Kelso professzor látványos példája az Avis, a Magyarországon is működő autókölcsönző: tíz év alatt 5 tulajdonosa volt, mígnem a cég dolgozói 1987-ben megvették a vállalatot, 1,75 milliárd dollárért. A 24 millió Avis-részvény egy hatodát fenntartották a vezető menedzsereknek, akiken a cég jövője elsősorban múlik, a többi - keresetük arányában - a 12.000 alkalmazotté. Csak fokozatosan vehetik azonban birtokukba, amint vállalatuk visszafizeti a cég megvásárlásához felvett kölcsönt. A másik megkötés: legalább 5 évig kell ott dolgozniok , mielőtt részvényt eladhatnak. Az átalakítás óta az Avis talpraállt, a dolgozók tulajdonosi ösztönzése kitünő hajtóerőnek bizonyult. Sőt, jó reklámnak is: az üzletfeleknek rokonszenves a gondolat, hogy a pult mögött mindenkor a cég tulajdonosával van dolguk... A ESOP-ot egyébként a vállalatok többségénél csak a részvények bizonyos mennyiségére terjesztik ki, de ilyenkor is hatékonynak bizonyul. Az átalakítás távolról sem mindig diadalmenet, nem ritkán a dolgozóknak áldozatokat is kell hozniuk (a immár közös üzleti sikerek reményében) a bajbakerült cégek szanálásában. Egész sor acélművet mentettek meg például úgy, hogy a részvényekhez jutó dolgozók elfogadták béreik csökkentését. Hosszabb távon részvényeik osztaléka kárpótolja őket a veszteségért. Ez egyébként Louis Kelso rendszerének nagy előnye a a bérmunkás részére: ha bármely okból elveszíti a lehetőséget, hogy munkaerejét áruba bocsássa, részvényesként olyan tartalékkal rendelkezik, amelyre támaszkodhat. A Kelso-módszer újabban ismét az érdeklődés (és a viták) előterébe került Amerikában. Kiderült, hogy a részvény-rendszer megakadályozza a cégek ma oly divatos ,,erőszakos,, megvételét. E spekulációs üzleteknél a vállalkozók (gyakran ingatag hitelekre építve) felvásárolják cégek részvénytöbbséget, nem ritkán csak azért, hogy a versenytársat kikapcsolják. Az ilyen fajta átvételeknél gyakori a tömeges elbocsátásokkal járó átszervezés. Louis Kelso részletes javaslatokat tett Mihail Gorbacsovnak kutatásai eredményeinek alkalmazására, a lengyel Szolidaritás már kísérletezik módszereivel. - Ez lehet a megoldás Magyarországon is, véli a professzor, aki a héten Budapesten ismerteti meg a szakemberekkel rendhagyó, de kétségkívül sikeres elméletét.+++ Heltai András (Washington)
1989. október 22., vasárnap 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|