|
|
 |
|
 |
Segély Magyarországnak
|
----------------------
Washington, 1989. október 21. (Amerika Hangja) - Thassy Jenő
ismerteti a magyarországi segélyt szabályozó kongresszusi döntés
részleteit:
A képviselőház kibővíti a lengyel és a magyar segélyt - jelenti
különtudósításában a New York Times. Ezt tolmácsolom most
hallgatóimnak.
A képviselőház túlnyomó többsége szavazott meg egy újabb
segélyprogramot Lengyelország és Magyarország demokratikus
fejlődésének és a magánszektornak támogatására, valamint a piac
irányította államgazdaság fejlesztésének segítésére. A
törvényjavaslatot mindkét párt támogatta, mind a demokrata ellenzék,
mind a kormánypárti republikánusok. Az összeg, amit megszavaztak
felhatalmazza a kormányt arra, hogy az elkövetkező három év során
837 és fél millió dollárt költsön Lengyelország és Magyarország
megsegítésére. Bush elnök ebbe némi fenntartással beleegyezett, noha
a megszavazott összeg meghaladta az általa korábban javasolt 455 és
fél millió dolláros segélyt.
A képviselőház vitájába az emelést sürgető honatyák ezt azzal
indokolták, hogy most egy rendkívüli alkalom kínálkozik arra, hogy
Lengyelország és Magyarország demokratikus kísérletét támogassák és
amennyiben a kongresszus nem siet azzal, hogy emelje az elnök által
kért összeget, esetleg elszalasztja a kedvező alkalmat.
A vitát a lelkesedés jellemezte a két kelet-európai országban
beállott változások iránt. A kormánypárti republikánus képviselő,
Henry Haid Illinoisból kijelentette, hogy a kongressus új
külpolitikát fektet most le a marxista korszakot követő időszakra. A
szintén republikánus képviselő, Donald Lupens Ohio államból
kijelentette, a szocializmus, mint gazdasági teória halott, éljen a
szabadpiac. David Bonior michigani képviselő, a Ház demokratikus
többségének helyettes vezetője kijelentette, milliárdokat költöttünk
nukleáris és szokványos fegyverekre a Szovjetunióval folytatott
fegyverkezési versenyben, bizonyára meg tudjuk engedni magunknak a
milliókat is, hogy támogassuk Kelet-Európa demokratizálódását.
(folyt.)
1989. október 21., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Segély Magyarországnak - 1 folyt.
|
Ezután a beszédek után a törvényjavaslatot 345-en szavazták meg,
47-en szavaztak ellene. A demokraták sorában 217-en voltak mellette,
a republikánusokéban 128-an, 13 demokrata és 34 republikánus
ellenezte. A túlnyomó többség magyarázata, az egyik legnagyobb
kongresszusi kijáró csoport, a lengyel-amerikai lobby korteskedett
érte a nagyvárosokban, mint Chicago, Detroit, Philadelphia és New
York. És az ő nyomásuk járt nagy hatással. Az egyetlen vitát a
szállítás módja okozta. Egy korábbi törvény, az amerikai
kereskedelmi flotta támogatására kimondja, hogy az amerikai élelmi
segély 75 százalékát kötelező amerikai hajókon szállítani. Ez
viszont drágább, mint a lengyel flotta árszabása. A honatyák
hosszasan érveltek a felett, hogy felfüggesszék-e ezt a
rendelkezést, avagy betartsák-e és ezáltal csökkentsék a
Lengyelországnak nyújtandó segélyt.
Ami a segély megosztását illeti Lengyelország és Magyarország
között, ez a lakosság létszámához arányított. Lengyelországnak
háromszor annyi lakossága van, mint Magyarországnak, ezért a
megszavazott segély 85 százaléka jut neki.
A lengyeleknek nyújtandó segély egy része élelem. Mindkét ország
magánkezdeményezését, kiskereskedelmét, mezőgazdaságát hívatott
támogatni az amerikai segély. Az, hogy mi lesz a végösszeg, az majd
a kongresszus két házának egyeztető bizottságán dől el. A szenátus
korábban, szeptember folyamán a két országnak egy és negyed milliárd
dolláros segélyt szavazott meg három év folyamán. Az egyeztető
bizottság mondja majd meg végül is, hogy mennyit ad a kongresszus -
fejezi be különtudósítását a New York Times. +++
1989. október 21., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|