Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 20.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az Október 23-a Bizottság felhívása

"Magyarok Emlékezzünk Huszonhárom demokratikus szervezet közösen rendez ünnepségeket 1989. október 23-án. Kérjük honfitársainkat, vegyenek részt megemlékezéseinken az 1956-os forradalom történelmi helyszínein."
BBC, Panoráma:

Munkahelyi alapszervezetek feloszlatása

"A törvényjavaslat elfogadása jelentős vereséget mért az újonnan alakult Magyar Szocialista Pártra. A pártszervezetek négyötöde, s ennek megfelelően a párttagság túlnyomó része is munkahelyi kereteken belül működött, s nyilván ez az oka, hogy a pártkongresszuson a küldöttek java Nyers Rezső mögött sorakozott fel, aki szenvedélyesen kiállt a munkahelyi jelenlét mellett."

A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (1. rész) (OS)

1989. november 12., vasárnap - Mint ismeretes, a Magyar
Köztársaság alkotmánybíráinak megválasztásával kapcsolatban olyan
,,jogértelmezés,, lehetősége merült fel, amely - nézetünk szerint
személyi megfontolásból - valójában nem más, mint a törvény
megsértése.

    Az 1989. évi XXXII. tv. 5. paragrafus (2) szerint az
Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti
jogászok, egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány
doktorai, vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező
jogászok közül választja meg. A szakmai gyakorlatot olyan
munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához állam- és
jogtudományi végzettség szükséges.

    Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfontosabb intézményes
biztosítéka, s mint ilyen, a jogállamiság egyik szimbóluma is. Az
Alkotmánybíróság, az alkotmánybírák és a Magyar Köztársaság
méltósága elválaszthatatlanok. A tövény egésze és számos
részrendelkezése kifejezésre juttatja az Alkotmánybíróság és bírái
ilyenként is különleges helyzetét; így az Alkotmánybíróság
székhelyének Esztergomba helyezésével, az alkotmánybírák
függetlensége és pártatlansága garanciáival, továbbá a személyükkel
szemben támasztott magas követelményekkel.

    A törvény indoklásából az következik, hogy a megkívánt szakmai
feltételek csak úgy értelmezhetők, hogy a törvényi feltételek
garanciális jellege érvényesüljön. A szigorú követelmények
felpuhítása, a normatív feltételeknek a szabad mérlegeléssel való
felváltása - azaz a kiterjesztő értelmezés - ellentétesek a törvény
céljával és szellemével.

    Az Alkotmánybíróság tagjává válás szakmai feltételeinek
meghatározásakor a törvény más-más feltételeket állít az elméleti és
a gyakorlatban dolgozó jogászok számára; ezek logikája azonban
ugyanaz.

    Eszerint a ,,kiemelkedő tudású elméleti jogászok,, közül csakis
azok választhatók alkotmánybírává, akik egyetemi tanárok, illetőleg
nagydoktori tudományos fokozattal rendelkeznek. A kimelkedő tudás
tehát csakis annyiban mérlegelhető, hogy a jelölőbizottság, illetve
az Országgyűlés egy, az előírt titulussal bíró jelöltnél is
kétségbevonhatja a kiemelkedő tudást. Fordítva azonban nem; így a
törvény nem engedi, hogy egy bármennyire is kiemelkedő tudású
elméleti jogász alkotmánybíró lehessen, ha nem rendelkezik az előírt
tudományos címmel, illetve ranggal. (folyt.köv.)


1989. november 12., vasárnap 12:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (2. rész) (OS)

Hasonló a helyzet a gyakorlati jogászok választhatóságával. Itt
a legalább húsz éves (folyamatosnak tekinthető) szakmai gyakorlatot
kell olyan munkakörben letölteni, amelynek ellátásához állam- és
jogtudományi végzettség szükséges. Ez a rendelkezés a szakmai
gyakorlat fogalmát szűkítően értelmezi. Csakis ezek a valóban
jogászi munkakörök, csakis az ezeknek megfelelő munkakörben szerzett
nagy szakmai tapasztalat kvalifikálhatnak valakit az alkotmánybírói
méltóságra.

    Ha a jogi végzettség ,,szükségessége,, nem jogszabályi
követelmény lenne, akkor az csupán annyit jelentene, hogy az adott
munkakör ellátáshához a jogi végzettség mintegy előnyös. Eképpen
bármely vállalat-, hivatalvezető, igazgatási szervező,
büntetésvégrehajtási parancsnok, bűnügyi tudósító, vagy
funkcionárius hivatkozhatna arra, hogy a munkájához szüksége van
jogi végzettségére is. Ezzel az alkotmánybírói méltóságra
szóbajöhető személyek köre minden, legalább húsz évvel ezelőtt
végzett jogászra kiterjedne.

    Értelmezésünket alátámasztja a törvény keletkezéstörténete is. A
háromoldalú tárgyalások során az Ellenzéki Kerekasztal javaslata az
volt, hogy bírák, ügyészek, ügyvédek és jogtanácsosok közül
válasszák az alkotmánybíróság gyakorló jogász tagjait. Ez
biztosította volna ugyanis a szükséges jogalkalmazói tapasztalatot.
Az MSZMP delegációjának javaslatára állapodtak meg a jelenlegi
szövegben. Ez végsősoron oda vezetett, hogy alkotmánybíró lehet az
olyan gyakorló jogász is, aki szakvizsga híján nem is lehetne bíró,
ügyész, ügyvéd, vagy jogtanácsos. Ez a kiterjesztő jogértelmezés
azonban megengedhetetlen.

    Az Alkotmánybíróságnak felül kell állnia a napi politikai és
pártérdekeken. A pártoknak a jelölőbizottságban kiegyenlítő
funkciója van: a Parlamentben jelenlévő politikai erőknek
megegyezésre kell jutniuk az alkotmánybírák személyét illetően. A
pártfelettiséget fejezi ki az alkotmánynak az a rendelkezése is,
hogy az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados szótöbbséggel
választja meg. Mindezzel az állna összhangban, ha a
jelölőbizottságban a jelölés is hasonló arányban történne. Ha a 11
szavazatból 7 lenne szükséges az érvényes jelöléshez, a pártok
közötti megegyezés legteljesebb mértéke biztosított lenne anélkül,
hogy a legnagyobb kéviselettel rendelkező párt vétójoggal
rendelkezne. Mivel az alkotmánybírákat jelölő ad hoc bizottság maga
határozza meg eljárását, egy ilyen megoldásnak sem lenne semmi
akadálya.

a Független Jogász Fórum választmánya (OS)


1989. november 12., vasárnap 13:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD