|
|
 |
|
 |
NDK-beli engedmények
|
-------------------
London, 1989. október 20. (BBC, Panoráma) - Egon Krenz, az új
keletnémet pártvezér hatalomra lépése után első intézkedésként a
külföldi utazások megkönnyítését határozta el. Utasította az NDK
belügyminisztériumát, készítse el az ehhez szüksége
törvényjavaslatot.
Kétségtelen, hogy a külföldi utazások korlátozása az általános
kelet-németországi elégedetlenség egyik oka. A várható
fejleményekkel foglalkozik munkatársunk hírmagyarázata:
- Krenz nyilván érezte, hogy nincs vesztegetni való ideje. A
keletnémet lakosság egyre fokozódó irigységgel és elkeseredéssel
hasonlítja össze a Magyarországon és Lengyelországban végbemenő
változásokat az otthoni stagnálással. A keményvonalas veterán Erich
Honecker bukása után tehát sürgősen tenni kellett valamit a külföldi
utazások kérdésében.
Otto Reinhold a párt főideológusa tegnap kijelentette a
televízióban: az a cél, hogy minden NDK polgárnak legyen útlevele.
Kérdésekre válaszolva végül azt is hozzátette: az útlevéllel aztán
lehet is majd külföldre utazni, ami alapvető változást jelentene.
Már Honecker hatalomra jutása után is lényegesen megnövekedett a
Nyugat-Németországba látogatásra, vagy kivándorlásra kiengedett
keletnémetek száma, de a rendszer stagnálásának láttán az idén igen
sokan engedély nélkül is disszidáltak Nyugat-Németországba nagyrészt
a megnyitott magyar-osztrák határon át, de részben a kelet-berlini,
prágai, varsói és budapesti nyugatnémet külképviseletekre történt
behatolás útján is. (folyt.)
1989. október 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- NDK-beli engedmények - 1. folyt.
|
Az utazási korlátozások megszüntetését, vagy akár enyhítését más
reformoknak is követniük kell, különben még több ember fogja
elhagyni Kelet-Németországot, és a tömeges kivándorlás veszélybe
döntheti az ország gazdasági egyyensúlyát és politikai stabilitását
egyaránt. Vagyis az NDK-nak kellemesebb, toleránsabb, szabadabb
országgá kell válnia, hogy polgárai meg akarjanak maradni benne és
nem minden kínálkozó alkalmat megragadva menekülni próbáljanak.
Ennek érdekében biztosítani kellene az információ szabadságát a
tömegkommunikációban, emelni kellene az életszínvonalat, és a
politikában nagyobb méretű, szabad választási jogot kellene
teremteni. De nemcsak az NDK lakossága követeli a reformokat, hanem
az NSZK is.
Genscher külügyminiszter tegnap azt mondta: a nyugatnémet
kormány azt akarja, hogy a keletnémeteknek több beleszólásuk legyen
államuk ügyeibe, vagyis Nyugat-Németország szabadabb, nagyobb
jólétnek örvendő keletnémet állam szomszédságában szeretne élni,
ahol az emberek otthon akarnak maradni.
A nyugatnémet alkotmány célul tűzi ki Németország egyesítését,
de Európa biztonsága és egyensúlya érdekében a bonni kormány
beleegyezne a status quo fenntartásába.
A Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít Nyugat-Németország
támogatásának, európai céljainak megvalósításában, és tudatában van
annak, hogy Nyugat-Németország azzal a feltétellel járul hozzá a
status quo fenntartásához, hogy Kelet-Németország helyzete
megjavuljon.
Amikor Gorbacsov júniusban Bonnban járt, a két ország új
alapokra helyezte kapcsolatait. Az aláírt közös nyilatkozatban
elismerte minden nép és állam jogát, hogy szabadon dönthessen
sorsáról. Ehhez biztosítani kell a nemzetközi jog érvényesülését a
belpolitikában és a világpolitikában egyaránt - mondja a
nyilatkozat. A bonni értelmezés szerint ez azt jelenti, hogy az
egyes országok polgárai maguk intézhetik belső ügyeiket. (folyt.)
1989. október 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- NDK-beli engemények - 2. folyt.
|
Gorbacsov aláírta a nyilatkozatot. Bonn ezért bizonyos fokú
nyomásra számíthat Moszkvából a reformok meghozatala érdekében, és
az egyre növekvő elégedetlenséget is meg kell nyugatatnia. Ezért
volt annyira sürgős az első reformlépés megtétele. +++
1989. október 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|