|
|
|
|
A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése (15. rész)
|
Ám miután a jelenlegi választmány mindössze március óta működik, nem lenne célszerű ezt most bevezetni. Arra azonban szükség van, hogy az MDF belső szervezetének fejlődését figyelembe véve némileg módosítsák a választmány összetételét. Ezért a vezető testületek azt indítványozzák, hogy a választmányt 1990 márciusától válassza a tagság. Addig pedig átmeneti megoldásként a jelenleg 65 tagú testületet egészítsék ki 20 fővel. Az új választmányi tagokat pedig a helyi csoportok delegálják. Tekintettel arra, hogy közelednek a választások, szükségessé válik az elnökség működésének segítésére tanácsadói testületet létrehozni - folytatta Horváth Bálint. - Ez a testület természetesen döntési joggal nem rendelkezne, de az elnökség kérésére részt venne a döntések előkészítésében. Ezenkívül miután az országos gyűlés új elnököt választ, a megnövekedett feladatokra tekintettel célszerűnek látszik, hogy az elnökség saját kebeléből három elnökhelyettest jelöljön ki az elnök segítésére. Horváth Bálint végezetül kijelentette: a párttörvény alapján három hónapon belül be kell jegyeztetni a szervezetet. Ebből következik, hogy az MDF azon helyi csoportjai, amelyek alapszabály szerint működnek, dolgozzanak ki szervezési és működési szabályzatot. Erre azért van szükség, mert alapszabály alapján csak az országos szervezet működhet, a helyi szervezeteknek nem lehet alapszabályuk csak szervezeti és működési szabályzatuk. Ezt követően az esti órákban megkezdődött a program vitája. A felszólalók közül néhányan konkrét javaslatokat is tettek a programhoz. Ifj. Keresztes Sándor budapesti küldött javasolta, hogy az MDF programjába kerüljön bele utalás a kereszténység szociális tanulságairól, etikájáról. Tarnóczki Attila nagykanizsai küldött úgy vélekedett, hogy nem lenne célszerű az országos gyűlésnek döntenie az önálló államfőjelölt indításáról. Szerinte inkább arra kellene törekedni, hogy az ellenzék közös jelöltet állítson. Másrészt javasolta, hogy küldjenek ki bizottságot az elnökség munkájának megvizsgálására. Az indítványt az elnöklő Csengey Dénes szavazásra bocsátotta, ám az országos gyűlés résztvevői elvetették a javaslatot. Debreczeni József országgyűlési képviselő egyenesen a Parlament üléséről érkezett a tanácskozás helyszínére, s a Tisztelt Házban szerzett élményeit megosztotta küldött-társaival. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a Parlament - bár a viták során kétkedő hangok is hallatszottak - teljesítette történelmi feladatát: törvényerőre emelte a sarkalatos törvények tervezeteit. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 21:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|