|
|
 |
|
 |
Mazowiecki - Vatikán
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Vatikánváros, 1989. október 20. péntek (MTI-TUD) - II. János Pál pápa pénteken a Vatikánban fogadta Tadeusz Maziowiecki lengyel miniszterelnököt és hosszas négyszemközti megbeszélést folytatott vele. Értékelve a Lengyelországban bekövetkezett politikai változásokat, és az egyház ezekben játszott szerepét, a katolikus egyházfő kijelentette: ő személy szerint és az egyház ,,történelmi küldetést,, teljesített ezzel.
Mazowiecki újabb lengyelországi látogatásra hívta meg a pápát.
Ennek időpontjáról egyelőre nem közöltek semmit.
A katolikus lengyel kormányfő, aki személyes jóbarátja a
pápának, és annak idején (krakkói érsek korában) tanácsadói közé
tartozott, kijelentette: Lengyelország és a lengyel társadalom ,,nem
tér vissza soha többé a korábbi állapotokhoz,,.
A vatikáni látogatás után Mazowiecki találkozott az olasz
szakszervezeti mozgalom legfőbb vezetőivel, Bruno Terntin (CGIL),
Franco Marini (CISL) és Giorgio Benvenuto (UIL) főtitkárokkal az
élen. Az olasz szakszervezetek kezdettől fogva támogatták a lengyel
Szolidaritást, és most örömmel nyugtázták, hogy annak képviselője
került a kormány élére.
Gianni de Michelis külügyminiszter sajtóértekezleten
,,rendkívüli jelentőségűnek,, minősítette Mazowiecki római
látogatását politikai, gazdasági és érzelmi szempontból egyaránt.
Amire válaszul a lengyel miniszterelnök, köszönetet mondva az olasz
kormány által nyújtott segítségért, modellértékűnek minősítette az
Olaszországhoz fűződő viszonyt, s reményét fejezte ki, hogy a példát
más nyugat-európai országok is követik, konkrét tettekre váltva a
lengyel átalakulás mellett megnyilvánuló támogatási szándékokat. +++
1989. október 20., péntek 18:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|