|
|
 |
|
 |
Szovjet űrkutatás 1.
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. október 20. péntek (MTI) - Tékozlással vádolta a szovjet űrkutatást Vaszilij Misin akadémikus, a moszkvai Légiközlekedési Főiskola professzora. Misin akadémikus egykor Szergej Koroljovnak, az űrrendszerek főkonstruktőrének helyettese volt.
Az akadémikus szerint a Szovjetunióban sokat pocsékolnak roppant
költséges hordozórakétákra és az egysíkú, tartós űrrepülésekre a
Szaljut és a Mir űrállomásokon. Ehelyett szerinte automatikusan
irányított űrbeli termelő tevékenységre kellene koncentrálni.
Mint elmondta, egy kutatócsoport az ő vezetésével még 1970-ben
kidolgozta egy olyan űregyüttes tervét, amely szerinte komoly
segítséget nyújtott volna az energetikai és környezetvédelmi
problémák megoldásában. Lehetővé tette volna továbbá veszélyes
üzemek, például atomerőművek távvezérlését, így azt is, hogy lakott
vidékektől távol helyezzék el őket. Ehhez - mint mondta - minimális
mennyiségű, rendszerbe szervezett űreszköz és hozzájuk csatlakozó
földi eszköz kellett volna.
Az Enyergija-Buran rendszert - a szovjet űrrepülőgépet és
hordozórakétáját - a szovjet űrtechnika nagy vívmányának tartja, ám
gyakorlati hasznú alkalmazására a következő néhány évtizedben nem
lát semmilyen lehetőséget.
Sokkal praktikusabb lett volna szerinte ez erre fordított
eszközöket a már létező űreszközök fejlesztésére felhasználni. - A
szovjet hírközlési műholdak üzemképességének ideje fele-harmada az
amerikaiakénak. Ha sikerülne öt-tíz évre növelni élettartamukat,
akkor a szovjet hírközlés a felismerhetetlenségig megjavulna -
mondta.
Az általa említett hibák forrását abban látja, hogy az
űrkutatásban és az űriparban monopóliumok érvényesültek, a
megbízások és támogatások odaítélésében nagy szerep jutott az
atyafiságos kapcsolatoknak és a politikai mesterkedéseknek. A
jövőben nyilvános pályázatokon független szakértői bizottságoknak
kellene ez ügyekben dönteniük - mondta Misin akadémikus. (folyt.)
1989. október 20., péntek 17:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|