|
|
 |
|
 |
Ausztriai szimpózium - Kovács László (2. rész)
|
A vezető magyar diplomata hangsúlyozta: Magyarország és Ausztria
földrajzi helyzete folytán is egyaránt abban érdekelt, hogy Európa
mindkét felével szoros kapcsolatokat tartson fenn. Ausztria, mint
fejlett piacgazdaságú, semleges ország és Magyarország, mint
piacgazdaságot építő, s a Varsói Szerződés Szervezetéhez tartozó
óllam, az Európát átívelő híd fontos pillérei lehetnek.
Együttműködésük jelentős mértékben segítheti az Európai Közös Ház
felépítését és berendezését.
Az új együttműködési lehetőségekről szólva Kovács László
kiemelte az újabb vegyes vállalatok alapításának, a tőke- és
munkaerőmozgás bővítésének fontosságát, s hogy a gazdasági
fejlesztési programok összehangolása lehetővé tenné a komparatív
előnyök kihasználását. Utalt arra, hogy a ,,vasfüggöny,, lebontása
és a magyar részről javasolt 50 kilométeres biztonsági zóna
kialakítása még kedvezőbbé teszi a határ menti együttműködés
feltételeit. A határ menti területek között ki lehetne próbálni
olyan új együttműködési formákat, amelyek azután a két ország átfogó
kapcsolatrendszerébe is beépülhetnek. Szólt arról, hogy az
Alpok-Adria Munkaközösség, valamint a jövő hónapra előirányzott
magas szintű olasz-jugoszláv-osztrák-magyar találkozó és az ebből
remélhetőleg kialakuló közép-európai együttműködés keretében, s az
1995-ös világkilállítás tervezett közös megrendezésével Magyarország
és Ausztria az összeurópai együttműködés ügyét, a kelet-nyugati
viszony javítását is jól szolgálhatja.
A külügyminisztériumi államtitkár elismerően szólt arról, hogy
Ausztria, mint a 24 ország egyike, konkrét lépésekkel kívánja
támogatni a magyarországi és lengyelországi reformfolyamatot.
Véleménye szerint azonban ezen túlmenően, mint Magyarország
szomszédja, fontos szerepet játszhat abban is, hogy meggyőzze
azokat, akik a támogatással kapcsolatban a ,,kivárást,, tartják
célszerűnek. Kifejezte meggyőződését, hogy Magyarország
stabilitásának megbomlásában, a támogatás elmaradása miatt esetleg
kialakuló és könnyen kezelhetetlenné váló válsághelyzetben egyetlen
felelős politikai tényező sem lehet érdekelt. A magyarországi
reformok sikere ugyanakkor nem csupán a magyar nép érdeke, hanem az
európai stabilitásra és a kelet-nyugati viszonyra gyakorolt kedvező
hatása miatt a nemzetek közösségéé is. (folyt.)
1989. október 20., péntek 15:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|