|
|
|
|
Új alkotmány - hatalommegosztással
|
---------------------------------- München, 1989. október 20. (SZER, Magyar híradó - Farkas Péter) - A parlament egyre-másra hozza az újabbnál újabb törvényeket. Az idén januárban a módosított alkotmányt tobább módosították - ezúttal lényegesen. Az 1949. évi 20-as törvénynek, vagyis az első alkotmánynak lényegében csakk a szerkezeti felépítését őrizték meg. Tartalmi elemeit vizsgálva nyugodtan mondhatjuk, hogy új alaptörvény született. Az újdonság lényege persze nem a névben rejlik, vagyis nem abban, hogy Magyarország többé nem népköztársaság, hanem köztársaság. A "nép" előtag beiktatása az államformába már 1949-ben is inkább csak a nyugati demokráciáktól való különbségre akarta felhívni a figyelmet. Bár ezt a különbséget néhány más jelből is lehetett gyanítani. A mostani változás lényege, hogy a hatalom egysége helyett a hatalmi ágak megosztásának elvét és intézményi rendjét rögzíti az alkotmány. Ennek politikai folyományaként beszél az alaptörvény immáron nem egy, hanem több pártról. E mellett az újdonság mellett tulajdonképpen nincs sok jelentősége annak, hogy egyesek megnyugtatására a demokratikus szocializmus értékeiről is említés történik. A hangsúly valójában két másik szón van - a polgári demokrácián, ugyanis az új intézmnyi rend ezt tükrözi vissza. A hatalommegosztás persze csak a mai magyar parlamentnek újdonság, Montesquieu 240 évvel ezelőtt már pontosan kifejtette, Franciaország 1791-es alkotmánya pedig a gyakorlatba is átültette. A hazai hivatalos jogtudósok azonban évtizedeken át magas lóról leckéztették a klasszikus polgári jogtudomány rég elhúnyt nagyjait. Most viszont felfedezik azt, hogy amit eddig elítéltek, anélkül nem lehet boldogulni. Felfedezésük azonban korántsem teljes. Egy demokratikus államrend alapjainak lerakásakor ugyanis csak nagyon egyszerű, mindenki által átlátható, alkalmazható és éppen ezért tartós jogszabályokra van szükség. (folyt.)
1989. október 20., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|