|
|
 |
|
 |
Párizsi szerződések: alapkő a válaszfalhoz 1.rész
|
1989. október 20. péntek (MTI-Panoráma) - Harmincöt évvel ezelőtt, 1954. október 23-án írták alá a párizsi szerződéseket, amelyek betetőzték Nyugat-Európa katonapolitikai elkülönülését, egyben Európa megosztottságát a német megosztottságon keresztül. Ez a folyamat egy fél évtizeddel korábban, 1949-ben a NATO életre hívásával kezdődött és a párizsi szerződések - amelyeknek aláírásakor még nem létezett a Varsói Szerződés Szervezete - kikényszerítették kontinensünkön nemcsak a ,,tömbszimmetria,, megteremtését, hanem Kelet-Közép-Európa ,,katonás,, reagálásait is a német militarizmus feltámadására, az ebben koncentráltan jelentkező NATO-törekvésekre.
A párizsi szerződések révén az NSZK-t felvették a NATO-ba,
életre hívták a NATO alá rendelt Nyugat-európai Uniót és lehetővé
tették nyugat-német hadosztályok felállitását ez utóbbi keretében.
Az atlanti vezetést bosszantotta, hogy a franciák meghiusították
1954 augusztusában az Európai Védelmi Közösség nyugatnémet haderő
részvételével való megalakitását, és kereste a ,,kiskaput,,.
Szeptember-októberben a londoni konferencia megerősitette az
amerikaiak, angolok és kanadaiak nyugateurópai jelenlétét és
jelen-maradását, életre hívta a NATO európai erőinek állandó
amerikai kirendeltségként működő főparancsnokságát. Maga a párizsi
konferenciasorozat 1954. október 19-23. között zajlott le és
szerződések, egyezmények, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok,
levélváltások szinte áttekinthetetlen tömegét produkálta.
Ezek között voltak ártatlanabbak, mint a Saar-vidékre vonatkozó
kétoldalu francia-német egyezmény. Az 1946-ban Franciaországhoz
csatolt, majd 1954-ben ,,európaizált,, Saar-vidék 1959 közepén
nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is a Német Szövetségi
Köztársasághoz került.
Az 1954. október 23-án kelt négyhatalmi ,,Deutschlandvertrag,,
keretében az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország
megszüntette a megszállási rendszert, de ugy állitotta helyre az
NSZK ,,teljes szuverénitását,,, hogy fenntartotta Németországra mint
egészre és Berlinre vonatkozó különleges jogait, beleértve az
ujraegyesítés és a békeszerződés kérdését is. Ez gyakorlatilag
Németország kettészakítottságának állandósitását jelentette.
/folyt./
1989. október 20., péntek 11:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|