|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (4. rész)
|
Ezután Horváth István belügyminiszter kapott szót, hogy -------------- válaszoljon a vitában felvetődött kérdésekre, javaslatokra. Előrebocsátotta: él benne a remény, hogy nem volt hiábavaló a képviselők igyekezete, s végül bölcsen döntve elfogadják a beterjesztett törvényjavaslatot. A színesnek, gazdagnak minősített vita tapasztalatait néhány pontban csoportosította a miniszter. Hangoztatta: az Országgyűlés és a kormány közös fontos feladata, hogy olyan értelmes kompromisszumokat találjanak, amelyek a társadalomnak is megfelelnek. A politikai egyeztető tárgyalásokról szólva leszögezte: a nemzeti kerekasztal előzetes megbeszéléseivel nem az Országgyűlés kikerülése volt a cél, hanem az, hogy a ma még nem kellőképpen letisztult politikai erőviszonyok között - elfogadható kompromisszumok kialakításával - biztosítsák a békés átmenetet. Hangoztatta: jogilag nem kötelező, hogy a Parlament elfogadja a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásokat, ám ez most nem jogi, hanem politikai kérdés. Utalva a vitában elhangzott egyik felvetésre, a miniszter leszögezte: a választási törvényt nem lehet kiemelni a sarkalatos törvények közül. A négy beterjesztett törvényjavaslat szorosan összefügg egymással, s a dominóelvnek megfelelően akármelyiket mozdítják el, dől a többi is. A legtöbbet vitatott, s a leghevesebb támadások kereszttüzébe került - a képviselők számával és a választókörzetek arányával foglalkozó - 4. paragrafussal kapcsolatban kijelentette: tudomásul kell venni, hogy a többpártrendszer viszonyai között a politikai pártok jelenítik meg a kisebb-nagyobb társadalmi rétegek érdekeit. Nem helytálló tehát a vitában többször is elhangzott vélemény, hogy a képviselőknek a lakosság és nem a pártok érdekeit kell képviselniük. A nemzetiségek és az egyházak képviseletének kérdéséről szólva a miniszter elmondta, hogy a vitában több megoldási módozatot is felvetettek. Véleménye szerint csak az lehet a megoldás, hogy garantálják az Országgyűlés ülésein az egyházak és a nemzetiségek képviselőinek részvételét és felszólalási jogát. A miniszter az egyéni választókerület, a területi és az országos lista bűvös 152-152-70-es számait is szóba hozta. Ezzel kapcsolatban elfogadhatónak tartotta azt a javaslatot, hogy az egyéni választókerületek számát 176-ra növeljék, ezzel párhuzamosan pedig az országos lista képviselőinek számát 70-ről 58-ra csökkentsék. Így összességében 386 lehetne az Országgyűlés létszáma. Ezzel a megoldással egyébként a kormány is egyetért, s támogatja azt az EKA, valamint a Harmadik Oldal is. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 12:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|