|
|
|
|
Bruges kontra Bruges - merre tartson a Közösség? (1.rész)
|
Brüsszel, 1989. október 20. péntek (MTI-Panoráma) - Különös párbaj színhelyévé vált az elmúlt hónapokban a bruges-i városháza nagyterme. Az első pengesuhintás Margaret Thatcher brit miniszterelnök nevéhez fűződik: talpig kékbe öltözve támadta a fiatal EGK-funkcionáriusok továbbképzésére szolgáló Európa-kollégium tavalyi évnyitóján a meglehetősen közeli, ,,arctalan brüsszeli bürokrációt,,, amely úgymond diktálni akarja törvényét a közösség tagállamaiban. A vaslady a nemzeti szuverenitás, a sokféleség eltökélt védelmezőjeként lépett fel.
A kihívás természetesen nem maradhatott válasz nélkül: az idei évnyitón a ,,brüsszeli bürokrácia,, első számú képviselője, azaz Jacques Delors, a közösség bizottságának elnöke tartott egyórás beszédet, kifejtve a maga filozófiáját. A viadal tétje nem akármilyen: Delors irányítja azt a mintegy tízezer hivatalnokból álló apparátust, amely 12 a nyugat-európai ország integrációjának motorja és letéteményese. Thatcher asszony viszont azoknak a jelképe , akik elutasítják az ,,európai Egyesült Államok,, perspektíváját, akik ,,a nemzeti szuverenitás mindenekelőtt,, jelszavával következetesen megvétóznák mindazt, ami az egyes fővárosok lényegi döntési jogát érintené. A konfliktus bizonyos értelemben mondvacsinált: elvégre Delors és a ,,brüsszeli bürokrácia,, csak végrehajtója annak, amit a tizenkét tagállam miniszterei, vagy éppen állam- és kormányfői határoznak el - azaz Thatcher asszony és a szuverenitás védelmezőinek akarata ellenére nem születhet közösségi döntés. Bizonyos értelemben azonban mégsem puszta szócséplésről van szó: ugyanis a közösségek Delors-vezette bizottságának a feladata a kezdeményezés, a javaslatok kidolgozása, majd ha a tagállamok igent mondanak, akkor a végrehajtásuk. (folyt.)
1989. október 20., péntek 10:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|