|
|
 |
|
 |
Szűrös Mátyás megbeszélései (2.rész)
|
A gorbacsovi politika álláspontja szerint például egypártrendszer
keretei között is meg lehet teremteni a demokráciát. Bár magyar
részről ezt a nézetet hipotézisként elfogadják, a gyakorlat eddig
nem igazolta ezt a feltevést.
A magyar törekvések célja egy szabad, demokratikus társadalom
megteremtése, amely a XX. század végén képes megbirkózni
modernizációs problémáival. Magyarország - történelmi tapasztalatai
okán is - rendkívül fontosnak tartja, hogy felzárkózása a világhoz
békés úton, az ország gazdasági, politikai stabilitásának megőrzése
mellett történjék.
A békés átmenet egyik kulcseleme a demokratikus politikai
intézményrendszer kiépítése, az amerikai demokráciában oly jól
funkcionáló fékek és ellensúlyok rendszerének megteremtése. A
hatalmi ágak szétválasztásában a nemzeti kerekasztal tárgyalások
eredményeire alapozva éppen a most folyó Országgyűlés hozott
korszakos jelentőségű döntéseket. E lépések sorát az általános
választások koronázzák meg, valószínűleg a koratavasszal.
Az átmenet másik fontos vonulata a magyar gazdaság átalakítása
vegyes tulajdonra épülő piacgazdasággá, vagy ahogy a kormányzó
Magyar Szocialista Párt programja fogalmaz: szociális
piacgazdasággá. A magyar demokrácia fejlődési vonala e követelményt
tekintve is jelentősen eltér a példaként gyakran felhozott spanyol
és portugál demokratizálódástól. Mindkét dél-európai ország már a
diktatúra körölményei közepette is működő piacgazdasággal
rendelkezett, míg Magyarországon a pártállam sztálini tipusú direkt
tervutasításos gazdaságra támaszkodott.
Szűrös Mátyás az átalakulás harmadik vetületeként említette a
magyar külpolitika változásait. Ezek lényege Magyarország egyoldalú
külpolitikai orientációjának megszüntetése. Ezzel együtt fontosnak
nevezte, hogy a korábbi egysíkúságot ne váltsa fel újabb egyoldalú
orientáció. Magyarországnak - szövetségesi elkötelezettségét
tiszteletben tartva - kiegyensúlyozott, szuverén külpolitikát kell
folytatnia, s azonos kapcsolatokat kell ápolnia a Kelettel, illetve
a Nyugattal.
A magyar külpolitikai törekvések nemzetközi erőterét felvázolva
az Országgyűlés elnöke történelmi párhuzamot vont: 1956-ban
Magyarország magára maradt törekvéseivel. Szövetségesei ellene
fordultak, a Nyugat pedig várakozó álláspontra helyezkedett.
(folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 17:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|