|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (8. rész)
|
A részletes vitában többen nem kértek szót, így az elnök felkérte a törvényjavaslatot beterjesztő igazságügyminisztert, kíván-e reagálni az elhangzottakra. Kulcsár Kálmán úgy ítélte meg: nem hangzott el olyan felvetés, amely választ igényelne. Azt azonban megfontolásra ajánlotta, hogy az Alkotmánybíróság székhelyének ügyében ne most döntsön az Országgyűlés. Adjanak felhatalmazást a kormánynak arra, hogy vizsgálja meg a feltételeket, és azt követően kerüljön sor a döntésre. Bár a vitát korábban már lezárták, ezt követően mégis többen szót kértek. Márton János (országos ------------ lista) - csatlakozva Nemes Tamás indítványához - megerősítette: meg kell végre kezdeni az ősi vidéki városok nagykorúsítását. Ennek a folymatnak az első lépése lehet, hogy Esztergomot jelölik ki az Alkotmánybíróság székhelyéül. Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) -------------- szintén egyetértett azzal, hogy Esztergomban teremtsék meg az Alkotmánybíróság felállításának feltételeit. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) azt javasolta, hogy ne fogadják ---------------- el az igazságügyminiszter indítványát, és mindenképpen most döntsenek az Alkotmánybíróság helyéről. Király Zoltán (Csongrád m., ------------- 5. vk.) ugyancsak elvetette Kulcsár Kálmán halasztásra vonatkozó indítványát, és felkérte az Országgyűlést, hogy most szavazzanak a kérdésben. Véleménye szerint e döntés ismeretében a kormánynak lesz majd a feladata, hogy Budapesten vagy Esztergomban megteremtse az Alkotmánybíróság működési feltételeit. Raffay Ernő (Csongrád ----------- m., 1. vk.) - történészként - indokoltnak tartotta, hogy a vidék végre visszakapja jogait. Ő is Esztergomot javasolta az Alkotmánybíróság székhelyéül. Szentágothai János (országos lista) több előtte szóló ------------------ képviselőtársához csatlakozva hangsúlyozta, hogy szükség van a történelmi városok rehabilitációjára. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|