|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (6. rész)
|
Befejezésül elmondta, hogy egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglaltakkal, s megfontolásra ajánlotta az Országgyülésnek az Alkotmánybíróság székhelyének Budapesten kívüli felállítását szorgalmazó javaslatot. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ------------ előadója elöljáróban kifejtette: az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az Alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az Alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. E javaslatok közül példaként hármat említett. Az első az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó előzetes vizsgálatokkal függ össze. Mint mondotta: még a tudomány is vitatkozik azon, hogy megadassék-e az Alkotmánybíróság számára az előzetes vizsgálat lehetősége törvényjavaslat, már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és nemzetközi szerződések egészének alkotmányellenességéről. Ez ugyanis paradox helyzetet teremthet: az Alkotmánybíróság a törvény egészéről kimondja, hogy nem ütközik alkotmányba, a törvény elfogadását követően azonban egyes részletei - a változó körülményekből fakadóan - alkotmányellenessé válhatnak. Ennek kiküszöbölésére a bizottság kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg, amely szerint az Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezheti el. A második módosító javaslat az összeférhetetlenség szabályait pontosítja, erősítve az alkotmánybíró függetlenségének garanciáit. Nemcsak azokat a munkaköröket sorolja fel a javaslat tételesen, amelyek összeférhetetlenek e tevékenységgel, hanem egyértelműen megfogalmazza a szankciókat is. A harmadik vitatható pont, hogy az alkotmányellenesség megállapításának időpontjától, avagy a törvény elfogadásának időpontjától veszti-e hatályát az alkotmányellenesnek minősített törvény illetve jogszabály. A bizottság álláspontja az, hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem lehet visszamenőleges hatályú, mert adott esetben kisebb kár származik abból, ha az új jogszabály megalkotásáig fönnmarad az eredeti, ám alkotmányellenesnek minősített jogszabály. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|