|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az
Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter előterjesztésében.
A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az
Alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az
államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi
alapon indokolja. A magyar alkotmányfejlődés történetére utalva
rámutatott, hogy abban évszázadok óta él az alkotmány intézményes
védelmének gondolata, s ez az igény - legalábbis az alkotmány
szövegezésének szintjén - már 1972-ben újra felvetődött. Az
alkotmány akkori módosításával az Elnöki Tanács kapott alkotmányos
felügyeleti hatáskört. Az 1983-as módosítással pedig létrejött az
Alkotmányjogi Tanács, mint az alkotmány védelmének önálló
szervezete. A miniszter megállapította, hogy e megoldások elsősorban
azért nem vezettek eredményre, mert a politikai hatalmi struktúra -
ki nem mondottan - nem kívánatosnak tartotta döntéseinek alkotmányos
ellenőrzését, s ez az ideológiai fenntartás a parlamenti
szuverenitás védelmének álarcában jelent meg.
Az igazságügyminiszter megállapította, hogy Magyarországon ma
nincs olyan politikai hatalom és számottevő politikai erő, amely ne
alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés
intézményrendszerét elfogadva kívánna tevékenykedni. A
törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam
kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része.
Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának
meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem
azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az
elfogadott normák megtartása és megtartatása. Az Alkotmánybíróság
hatáskörének kimunkálásakor figyelembe vették a nyugat-európai
alkotmányfejlődés tapasztalatait is - mondotta a miniszter. A
javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az
állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre
terjeszti ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy
az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése,
alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat
az Alkotmánybírósághoz. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|