|
|
|
|
Országgyűlés - csütörtöki események
|
----------------------------------- München, 1989. október 19. (SZER, A mai nap) - A budapesti Országgyűlés ma délelőtti tanácskozásáról Szőcs Géza számol be: - Az egyik legvitatottabb, legtöbb indulatot kiváltó törvényt, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló javaslatot a hosszas előkészítés és az összecsapások után majdhogynem meglepően simán fogadta el ma reggel 9 óra után az Országgyűlés. 85 százalékos többséggel kimondatott, hogy - szemben az uralkodó párt elképzeléseivel - a pártok munkahelyeken szervezetet nem hozhatnak létre és nem működtethetnek. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai sem országos sem megyei pártszervben nem tölthetnek be tisztséget, a hivatásos állományú rendőrők pedig helyi szinten sem tölthetnek be vezető tisztséget. Ezt követően került sor az alkotmánybíróság törvénytervezetének vitájára. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéja, majd dr. Horváth Jenőnek, az illetékes jogi bizottság szempontjait ismertető előadása leginkább a többségükben jogilag legfeljebb csak átlagosan képzett képviselőknek szóló szakmai felvilágosítás volt. Hogy a sarkalatos törvények közül ez volt-e az, amely a legkevesebb nézetet ütköztette, és amely a legkevésbé kavarta föl az érzelmeket, azt az is bizonyítja, hogy a törvényjavaslat és a módosítások vitájában gyakorlatilag csak egyetlen kérdésben került sor a radikális véleménykülönbség megfogalmazására. Nemes Tamás komáromi képviselő javaslatát elfogadva az Országgyűlés (...) százalékos többséggel úgy döntött, hogy a jövendő alkotmánybíróság székhelye ne Budapest legyen, hanem Esztergom. Az Országgyűlésnek ezt a döntését - amelyért nyílt tapssal is megjutalmazta önmagát - jelképes, Esztergom politikai rehabilitációjára irányuló gesztusnak kell tekinteni, ezen túlmenően pedig olyan lépésnek, amely általában jelzi a magyar történelmi városok politikai, kultúrális felértékelésének szándékát és fontosságát. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|