|
|
|
|
Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 12., csütörtök - Jóllehet az alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatok megvitatása során az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szövegmódosító indítványt nem dolgozott ki a parlament soron következő ülésére, a képviselők számos javaslatot fogalmaztak meg csütörtöki ülésükön a Parlamentben.
Egyebek között szorgalmazták, hogy az egyéni választókerületi képviselőhelyek számát növeljék a területi, illetve az országos lista terhére. Az ülésen felvetődött, hogy a választójogi törvénytervezetet az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja, s az elképzeléseket az októberi ülésszakot követően bocsássák társadalmi vitára. Többen javasolták, hogy ne csak most, hanem a későbbiekben is népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről. Az alkotmány módosítása kapcsán az egyik képviselő kifogásolta azt az elképzelést, amely szerint rendkívüli állapotról a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról a honvédelmi tanács döntsön. Szerinte e kérdésben mindenkor az Országgyűlés jóváhagyására lenne szükség. Indítványozta, hogy a honvédelmi bizottság elnöke is kapjon helyet a honvédelmi tanács tagjai között, s az Országgyűlésnek, illetve a bizottságnak legyen joga a tanács döntéseit felülvizsgálni és megvétózni. A vitát megelőzően Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az alkotmánymódosítás kapcsán hangoztatta: átfogó, jelentős változások vannak készülőben, az alkotmány teljes reformjára azonban a mostani átmeneti időszakban nincs szükség. A tervezet számos kompromisszumot tartalmaz, ezek azonban nem mentek a szakmai követelmények rovására. A pártok gazdálkodásával összefüggésben a különleges szabályokat indokolva rámutatott: a közélet tisztasága, illetve a pártok speciális jellege miatt e szabályok kodifikációs szempontból nem illeszthetők az egyesülésről szóló törvénybe, ezért kell külön jogszabályt alkotni. Csalótzky György, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese szerint a képviselők választásáról szóló törvényjavaslat egyike azoknak, amely az egész ország sorsa, politikai-társadalmi fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű. Az országos lista jelentősen eltér az eddig ismerttől, egyfajta kiegyenlítő rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el. (folyt.köv.)
1989. október 12., csütörtök 17:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Németh Lajos III. Zápor u.55. 1884-593: az Országgyűléssel kapcsolatban szeretnék egy észrevételt tenni. Tekintettel arra, hogy megemlékeztek az okt. 22-i mártírokról. Parancsnokokról, hivatásos tisztekről, mártírhalált halt Maiéter Pál paranoncsnokunkról, csak a közkatonákról, a százakról, aki a Klián laktanyában meghaltak a szovjet sortüztől és majd a kazánházban elégették őket... Én szemtanuja voltam, mert tényleges katonai szolgálatot teljesítettem akkor, 1956 októbenrben , a Kilián laktanyában. És szeretném önöket csak arra kérni, hogy egy újságírót küldjenek ki ide énhozzám, s majd én tisztáznám személyesen tapasztalataimról, s nem pedig azt. amik az Országgyűlésen elhangzanak, mert abban van igazság is, de sok téves felfogás van benne. Azt kell meghallgatni, aki túlélte, a sok száz ember közül talán húszan vagy ötvenen ha megmaradtunk. Miért nem keresik azokat az embereket, akik akkor katonai szolgálatót teljesítettek? Önöket csak arra kérem - megvan a telefonszámom is. Olyan betegséget kaptam abban alaktanyában, hogy még máig sem fogom kiheverni, lemondtak az orvosok rólam, de még mindig dolgozom. Köszönöm szépen, legyenek szívesek intézkedni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|