|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Rudé Právo, Pravda 1.
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. október 19. csütörtök (MTI-tud.) - A magyar, és főleg a budapesti lakosság ökológiai érdekei ellen cselekszik Magyarország, ha végleg leállítja a munkálatokat a bős-nagymarosi vízlépcső építkezésein - írta csütörtökön a Rudé Právo és a pozsonyi Pravda.
A jelek szerint ,,környezetvédelmi ellentámadásba,, lendült a csehszlovák sajtó a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében. A CSKP központi lapja, a Rudé Právo és a szlovákiai pártlap, a pozsonyi Pravda közös cikket jelentetett meg csütörtökön. A két újság azt írták, hogy amikor Magyarország környezetvédelmi okokra hivatkozva a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer teljes felépítésének a leállítását javasolja, a saját ökológiai érdekei ellen is cselekszik. A cikk szerint, amelynek szerzőjeként Peter Danisovic mérnököt tüntették fel, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek fontos árvízvédelmi szerepe is van. Csökkenteni lehetne a Duna vízszintjét: a szakemberek szerint ez a legmegbízhatóbb módja annak, hogy megvédjék az árvíztől a Szigetközt és a Duna-menti síkságot - áll az írásban. A Rudé Právo és a pozsonyi Pravda nagy szakmai részletességgel ecseteli, hogy mi történt az 1954-es és az 1965-os dunai árvízkor, hogyan mosta ki a folyó a gát talapzatát, és a vízlépcsőrendszer megépítésével, a vízszint csükkentésével miképpen védhető ki egy ilyen újabb természeti katasztrófa. A két újság megjegyzi: úgy látszik, hogy Magyarországon, amikor ökológiai okokra hivatkozva le akarják állítani a vízlépcső építését, már elfeledkeztek az 1954-es dunai árvizről. ,,A vizgazdálkodási szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy már a legközelebbi években újra nagy árvíz lehet, és az esetleges károkért a felelősséget azok viselik majd, akik megakadályozták a Szigetköz biztonságos árvízvédelmének gyors kiépítését,, - írja a cikk szerzője. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök 14:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|