 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az
Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter előterjesztésében.
A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az
Alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az
államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi
alapon indokolja. A magyar alkotmányfejlődés történetére utalva
rámutatott, hogy abban évszázadok óta él az alkotmány intézményes
védelmének gondolata, s ez az igény - legalábbis az alkotmány
szövegezésének szintjén - már 1972-ben újra felvetődött. Az
alkotmány akkori módosításával az Elnöki Tanács kapott alkotmányos
felügyeleti hatáskört. Az 1983-as módosítással pedig létrejött az
Alkotmányjogi Tanács, mint az alkotmány védelmének önálló
szervezete. A miniszter megállapította, hogy e megoldások elsősorban
azért nem vezettek eredményre, mert a politikai hatalmi struktúra -
ki nem mondottan - nem kívánatosnak tartotta döntéseinek alkotmányos
ellenőrzését, s ez az ideológiai fenntartás a parlamenti
szuverenitás védelmének álarcában jelent meg.
Az igazságügyminiszter megállapította, hogy Magyarországon ma
nincs olyan politikai hatalom és számottevő politikai erő, amely ne
alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés
intézményrendszerét elfogadva kívánna tevékenykedni. A
törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam
kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része.
Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának
meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem
azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az
elfogadott normák megtartása és megtartatása. Az Alkotmánybíróság
hatáskörének kimunkálásakor figyelembe vették a nyugat-európai
alkotmányfejlődés tapasztalatait is - mondotta a miniszter. A
javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az
állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre
terjeszti ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy
az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése,
alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat
az Alkotmánybírósághoz. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|