|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Párttörvény - rövid ismertetés (1. rész)
|
1989. október 19., csütörtök - A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választáson.
A törvény megfogalmazása szerint a pártok rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. A törvény hatálya azokra a társadalmi szervezetekre terjed ki, amelyek nyilvántartott tagsággal rendelkeznek, s amelyek a nyilvántartásba vételüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Ismeretes, hogy a pártok tevékenységének egyik legfontosabb kérdése, működésük színtere, amelyről hosszú és éles viták zajlottak le. Ezért a törvényjavaslat két változatot tartalmazott a munkahelyek depolitizálására. Az Országgyűlés az Ellenzéki Kerekasztal támogatta javaslatot fogadta el, amely a munkahelyekre egységesen mondja ki a pártszervezetek működésének tilalmát. A törvény tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a törvény kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvény szigorúan szabályozza a pártok gazdálkodási lehetőségeit. A képviselők döntése alapján ugyanis a pártok csak a tulajdonukban lévő, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják díj ellenében. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Párttörvény - rövid ismertetés (2. rész)
|
A kezelésükben, használatukban állókat viszont nem. A pártok gazdálkodásának ellenőrzéséről a törvény egyebek között úgy rendelkezik: a pártok minden év március 31-ig kötelesek közzétenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. A törvény kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz. A vagyonmegosztás módja és aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg. Erre a megoldást egy, a közérdeket szolgáló alapítvány jelentheti, amelyet az Országgyűlés hoz létre. A párttörvény több ponton módosítja az egyesülési jogról szóló törvényt. Az ugyanis a pártok alapításával, működésével, törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen tartalmazza, míg a párttörvény az ezektől eltérőeket szabályozza. Módosítani szükséges a Polgári Törvénykönyvet is, mert a magyar közjog nem ismeri a törvénnyel létrehozott közalapítvány intézményét. (MTI)
1989. október 19., csütörtök 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|