Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második munkanap (1. rész) - Kulcsár Kálmán
1989. október 18., szerda - Szerdán 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülést megnyitva az elnöklő Fodor István a törvényhozás nevében részvétét fejezte ki a San Francisco-i földrengés áldozatai hozzátartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt a jegyzőkönyvben is rögzítette. A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését. A testület még kedd este összeült, hogy a házszabályoknak megfelelően véleményt formáljon az alkotmánymódosítási vitában elhangzott újabb képviselői indítványokról. Mivel a testület nem fűzött szóbeli kiegészítést jelentéséhez, a bizonyos politikai nézetkülönbségeket is felszínre hozó vita tapasztalatait Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter összegezte. Megállapította: az alkotmánymódosítás benyújtott javaslatán nem kell olyan változtatást végigvezetni, amely érintené a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások érdemi eredményeit. A jogi bizottság és a kormány által is támogatott módosító indítványok főleg a szöveg ,,finomítását,, célozzák. Egy kérdésben véleménykülönbség van a jogi bizottság és a kormány álláspontja között. A bizottság ugyanis támogatta Kereszti Csaba (Hajdu-Bihar m., 4. vk.) és Lékai Gusztáv (Hajdu-Bihar m., 13. vk.) javaslatát, miszerint a miniszterek és a politikai államtitkárok ne lehessenek országgyűlési képviselők. Kulcsár Kálmán szerint a magyar közjogi hagyományok ennek ellenkezőjét példázzák. A miniszter csaknem egyórás beszédében kitért azokra a módosító indítványokra, amelyeket a bizottság ugyan elvetett, de az előterjesztő képviselők fenntartottak. Ezek egyike Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) javaslata, miszerint lehetőséget kell adni arra, hogy a képviselők interpellációt intézhessenek a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is. A legnyomósabb ellenérv ezzel szemben: a bíró és a bíróság csak a törvénynek van alárendelve, a törvényhozás közvetetten sem avatkozhat be a bírói gyakorlatba. Kulcsár Kálmán javasolta Sebők János (Veszprém m., 12.vk.) azon indítványának elvetését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem helyezhetne idegen parancsnokság alá magyar fegyveres erőket. A miniszter szerint ez a javaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind pedig jövőben is indokolt nemzetközi szerződéseinkkel; emlékeztett a Varsói Szerződésben foglaltakra, valamint hazánk közreműködésére az ENSZ békefenntartó, vagy tűzszünetet ellenőrző tevékenységében. (folyt. köv.) 1989. október 18., szerda 11:10
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »