|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (13. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (4.)
|
Ezek: a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommegosztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciáik újszellemű felfogása; az alkotmányvédelem intézményes garanciáinak biztosítása. Az igazságügyminiszter hangsúlyozta: az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat mind tartalmában, mind struktúrájában az 1949-es Alkotmány minőségi meghaladása, az 1987-89-ben megkezdett közjogi reformfolyamat betetőzése, a tervezett új Alkotmánynak, ha a szabályozás teljességében nem is, de szellemében, jogállami értékeiben közvetlen előképe. Kitért arra, hogy a kormány eredetileg - mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt - az alkotmánymódosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Az ennél szélesebb, a jogállam megjelenését jelentő szabályozást a kormányzat már az új Alkotmány formájában kívánta előterjeszteni. Tekintettel azonban az új Alkotmány beterjesztésének elhalasztására, valamint arra, hogy a békés politikai átmenet és a működőképes többpárti parlamentarizmus alkotmányos tételrendszerét szélesebben kellett értelmezni, végül is nagyformátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszerváltás ,,átmeneti alkotmányának,, tekinteni - mutatott rá Kulcsár Kálmán. A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az Alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentális köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|