|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (11 rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (2.)
|
Kulcsár Kálmán rámutatott, hogy a kormány a politikai rendszer minőségi átalakítása érdekében kezdett hozzá 1987-ben egy azóta is tudatosan egymásra épülő közjogi reformprogram végrehajtásához, amelynek végső célja a demokratikus szerkezetű alkotmányos jogállam. E törvények egy részét az Országgyűlés már elfogadta, most azonban döntő lépéshez érkeztett - hangsúlyozta. Az Alkotmány módosításáról szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat - elfogadása esetén - az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit. A miniszter újfent hangsúlyozta, hogy átgondolt, mi több, tudományosan megalapozott reformfolyamatról van szó és nem politikai ötletgyártásról. Ezt példázandó elmondta: 1987-ben, a jogalkotásról szóló törvény a kormányzati rendszer működésében hozott jelentős változást azáltal, hogy a Parlamentet - a kizárólagos törvényhozási tárgyak bevezetésével - alkotmányjogi értelemben a tényleges törvényhozói hatalom helyzetébe hozta. Szólt az államszervezet reformjához tartozó törvényekről: az 1989-es alkotmánymódosításokról, amelyek egyrészt az Alkotmánybíróságot, mint intézményt építették be az államszervezetbe, másrészt a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás klasszikus intézményének bevezetéséről. A közjogi reformfolyamat jelentős állomásának nevezte az egyesülési és gyülekezési jognak a nemzetközi egyezségokmányokkal összhangban álló szabályozását, a pártalapítás, mint alkotmányos jog elismerését. Emlékeztetett arra, hogy ez év júniusában a népszavazásról és a népi kezdeményezésről alkottak törvényt. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|