|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első munkanap (6. rész) - Németh Miklós 1.
|
- Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze - hangoztatta a miniszterelnök. - Ez higgadtságot és magabiztosságot követel mindenkitől, mert Önök, tisztelt képviselőtársaim rövidesen a nemzet alkotmányos sorskérdéseiben döntenek. Törvényalkotó munkájukra egy nemzet és a világ figyel. Sokan még mindig találgatják: vajon az Országgyűlés történelmi bölcsességgel, vagy sértett öntudattal fog hozzá az úgynevezett sarkalatos törvények megvitatásához. Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredő összes jog gyakorlására jogosult. A feladat, amely most az Országgyűlés előtt áll, sok mindenre nem lehetett tekintettel. Nem lehetett a régi módon tekintettel sem a képviselők választókerületi kötődésére, sem pedig az általuk képviselt politikai platformra. Itt és most ugyanis a történelem intézett kihívást a képviselőkhöz, elszámolniuk sem lehet másnak, csak a történelemnek. Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát. Rengeteg időt és energiát fordított arra, hogy a gazdaságban és a politikában jóirányú változások induljanak be. A parlament nélkül nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. Olyan törvényeket alkotott, amelyek lerakták a modern piacgazdaság kiépítésének első pilléreit. Garanciákat teremtett a politikai jogok gyakorlásához, az egyesülési, a gyülekezési, a sztrájktörvények megalkotásával. Kiterjesztette a szabadságjogokat a kivándorlási, útlevéltörvényekkel, a Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárás reformjával. Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a szükségszerűséget, hanem megragadta a társadalmilag lehetségest is. Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló folyamatok túllépjenek az Országgyűlésen. Alkalmazkodnia kell a helyzet által megkövetelt gyorsasághoz, mert ha kicsinyes presztizsvitákba bonyolódik, akkor a társadalom erősödő és robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene feltételeket. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége. A kormány soha nem hagyott kétséget aziránt, hogy ezt a parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parla- menttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik, függetlenül attól, hogy abban az egyes pártok milyen teret nyernek, vagy milyen létszámú frakciót alkotnak. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 13:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|