 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
 |
Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (2. rész)
|
Nem sikerült azonban a kormány, a törvényhozás és a köztársasági
elnök jogállásának egyértelmű elvi tisztázása.
Az Alkotmánymódosítással együttesen tárgyalta a bizottság az
Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. A törvényből a
jelentősebb passzusokat átemelte az Alkotmányba. Korrigálták azokat
a részeket is, amelyeket Kilényi Géza professzor,
igazságügyminiszter-helyettes még az előző napon diszkriminatívnak,
alkotmányjogi képtelenségnek nevezett. Ilyen volt például, hogy az
Alkotmánybíróság összetételére jelölőbizottság tesz javaslatot. Az
eredeti megfogalmazás úgy szólt, hogy az Országgyűlés 8 személyt a
képviselők közül választ a jelölő bizottságba, amely kiegészül a
Magyar Tudományos Akadémia elnökével, valamint a Magyar Jogász
Szövetség által delegált személyekkel. Ezt a politikai egyeztető
tárgyalásokon megtorpedózták. Így került bele a törvényjavaslatba az
az alkotmányjogi képtelenség, hogy a jelölő bizottság a parlamenti
képviselettel rendelkező pártok parlamenti csoportjai által kijelölt
tagokból áll. Ez ráadásul diszkriminatív is a független
képviselőkkel szemben.
A bizottság - bár épp, hogy szavazóképes létszámban voltak jelen
tagjai - döntött arról is, hogy az Alkotmánybíróság székhelye
Budapest legyen.
A bizottság egyetértett a Minisztertanácsnak azzal a
kezdeményezésével, hogy a Magyar Köztársaság állami címeréről
népszavazást kell elrendelni. A beterjesztett Alkotmánymódosítás
szerint a címerről és annak használatáról alkotmányerejű törvénnyel
kell rendelkezni. A magyar társadalom azonban a jövőben használatos
címer kérdésében erősen megosztott. Ezt figyelembe véve
kezdeményezte a Minisztertanács a népszavazás kiírását, amelynek
során a választópolgárok három változatra: a jelenlegi állami
címerre, a koronás kiscímerre, illetve a Kossuth címerre
voksolhatnak.
A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a pártok működéséről
és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatban beterjesztett
változatokról is határozott. Állásfoglalása szerint a munkahelyekre
egységesen mondják ki a pártok szerveződésének tilalmát, illetve a
bizottság a pártvagyonnal és -gazdálkodással összefüggésben azt a
változatot támogatta, hogy a párt a tulajdonában lévő, s a
rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket,
helyiségeket és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja.
(folyt.köv.)
1989. október 13., péntek 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|