Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
1989. október 12., csütörtök - Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága csütörtöki ülésén észrevételeivel kiegészítve elfogadta a sarkalatos törvények közül az Alkotmány módosításáról, illetve az Országgyűlési képviselők választásáról szóló jogszabálytervezeteket. A vitából kitűnt: a képviselők egyáltalán nem úgy érzik, hogy feladatuk egyszerűen csak a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott sarkalatos törvények megszavazása lenne, viszont a jövő érdekében kompromisszum-készségüknek is tanújelét adták. A képviselőknek azt a jogát, hogy a napirenden lévő törvényjavaslatokban lelkiismeretük szerint döntsenek, az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő munkatársa is megerősítette, aki azonban egyúttal a megállapodások tiszteletben tartását kérte a résztvevőktől. Mint az egyik képviselő rámutatott, a többpártrendszerben várhatóan megszokott gyakorlat lesz, hogy a legfontosabb kérdésekben még a parlamenti tárgyalások előtt egyeztetik álláspontjukat a pártok, így azt most sem kifogásolja. Egy másik képviselő szerint az sokkal sértőbb az Országgyűlés számára, hogy lényeges dolgokban évekig nem kérték ki, nem hallgatták meg a véleményüket, de most, a helyzet nehezebbre fordulásával tőlük várják a korábbi döntések felülvizsgálatát. Az alkotmánymódosítás szövegére, tartalmára a bizottság tagjai több pontosító, kiegészítő javaslatot is tettek. Így például Szabó Kálmán budapesti képviselő célszerűnek látta az állam kötelességei között a termőföldek, az erdők és a természeti kincsek nemzeti tulajdonának védelmét is megfogalmazni. Hiányolta a tervezetből a közigazgatási bíróságok intézményének a felállítását is, mert ezt szerinte az állampolgári jogok biztosa sem pótolhatja. A tanácskozáson azonban kiderült, hogy a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat készül - bár arra az új alkotmányban valóban nincs utalás -, s még decemberben az Országgyűlés elé kerül. A köztársasági elnök hatalmi pozíciójának meghatározásánál pedig Bognár József (országos lista) azt javasolta figyelembe venni, hogy egy várható koalíciós kormány működése feltételezi, hogy a köztársasági elnöknek olyan jogköre, tekintélye legyen, amivel érdemi lépéseket tud tenni a pártok között felmerülő véleménykülönbségek egyeztetésére. (folyt.köv.) 1989. október 12., csütörtök 19:33
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
A választási törvény kapcsán Mayer Bertalan Vas megyei képviselő amellett szállt síkra, hogy a listás módszerrel szemben a tervezettnél több országgyűlési mandátum betöltéséről döntsenek a helyi egyéni választások során, mert az állampolgárok ismerni akarják képviselőiket, s a helyi érdekek érvényesítését várják el tőlük. Ezért véleménye szerint elfogadhatóbb lenne, ha a 374 országgyűlési képviselőnek - a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott 152-vel szemben - legalább a felét egyénileg választanák meg, s csak a többit a pártok listája alapján. Bár a képviselő javaslatát az arányok módosításáról - ha nem is éppen ilyen mértékben - többen támogatták, hosszas vita után végül mégiscsak a törvényjavaslatban szereplő választási módszer mellett foglalt állást a bizottság. Ezután a bizottság egyik tagjának, Bánffy György budapesti képviselőnek az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatait vitatták meg. Nem fogadták el a képviselőnek azt az indítványát, hogy az egyéb kizáró okokon túl az se lehessen az Állami Számvevőszék vezető tisztségviselője, aki jelölését megelőzően az Országgyűlés tagja volt, tehát részt vett a majdan ellenőrzendő döntések meghozatalában. Ezt a képviselők egy része olyan diszkriminatív intézkedésnek minősítette, ami egyben képviselői mivoltukat is sértené. Ezért a javaslattal csak olyan formában értettek egyet, hogy ha a képviselők közül kerülne valaki az Állami Számvevőszék élére, az nem tarthatná meg mandátumát. Bánffy György fenntartotta módosító javaslatát, de azzal, hogy később dönt arról, előterjeszti-e. Ellenszavazat nélkül fogadták el viszont Bánffy György másik javaslatát, amelynek lényege, hogy egymáshoz közeli rokonok, vagy a Minisztertanács tagjaival közeli rokonságban állók nem lehetnek az Állami Számvevőszék tagjai. (folyt.köv.) 1989. október 12., csütörtök 19:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslathoz a bizottságon kívül álló Csontos Jánosné Borsod megyei képviselőnek is lett volna több módosító észrevétele. Azokat azonban a bizottság, amely a törvényjavaslat parlamenti előterjesztője lesz, nem tárgyalta meg, mert nem kívánt a korábban elfogadott szövegtervezetén változtatni. Ezzel a döntéssel sikerült elkerülniük, hogy a törvénytervezetet a bizottság korábbi határozatával szemben mégis módosítsák. Az időközben megfogyatkozott bizottság ugyanis hajlott volna arra, hogy a képviselőnő indítványára kivegyék az Állami Számvevőszék feladatai közül a költségvetési hitelszerződések ellenjegyzését, holott azzal éppen a legutóbbi ülésükön maguk egészítették ki a törvénytervezetet. A képviselőnőnek jogában áll, hogy az Országgyűlés előtt tegye meg majd módosító javaslatait. (MTI) 1989. október 12., csütörtök 19:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »