|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Dorogiak nyílt levele Németh Miklósnak
"A jelenleg kialakult állapot a bányászat dolgozóit, a helyi
testületeket teljesen kiszolgáltatottá teszi. Meglátásunk szerint a
kormányzat nem vizsgálja kellő alapossággal döntéseinek minden
következményét, és a feszültségek levezetésére ajánlott eszközökkel
csak a felszabaduló munkaerő töredékének gondjai oldhatók meg."
Amerika Hangja, Világhíradó:
A hidegháború befejezésének lehetősége
"A peresztrojkát átfogóan kell
bevezetni, nemcsak a szovjet gazdasági rendszert kell megreformálni,
hanem a politikai rendszert és az igazságszolgáltatást is. Szabad
piacnak, szólásszabadságnak és olyan intézményeknek kell
létrejönniük, amelyek nagyobb felelősséggel tartoznak a népnek, ez
pedig - mondotta Baker külügyminszter - demokratikusabb társadalmat
eredményezne, amely jobban tiszteletben tartja az emberi jogokat és
jogi normákat, és ez tartós alapot biztosíthat a konstruktívabb és
kevésbé fenyegő szovjet magatartásnak külföldön."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülése (3.rész)
|
Az NDK részéről azt javasolják, hogy ,,tökéletesítsék,, az 1969-es utasforgalmi egyezményt - mint ismeretes, ennek rendelkezései megakadályozzák, hogy NDK-állampolgárok Magyarországon keresztül nyugatra távozhassanak -, addig viszont továbbra is érvényben maradna a megállapodás. Magyarország számára ez a megoldás elfogadhatatlan. Összegezve az elmondottakat a külügyi államtitkár leszögezte: Magyarország rendezett, normális viszony fenntartására törekszik valamennyi szocialista országgal, ez azonban nem jelenthet visszarendeződést, egyoldalú szolidaritást; gyümölcsöző kapcsolatokat csak az érdekek egyeztetése alapján lehet kialakítani. Ami a Varsói Szerződés és Magyarország viszonyát illeti, a magyar vezetés abból indul ki, hogy bármiféle egyoldalú kilépési szándék veszélyesen megbontaná az erőegyensúlyt. Olyan bomlási folyamatok indulnának meg, amelyek ellenőrizhetetlenné válnának. Egy ilyen bomlás sem a NATO-nak, sem az európai együttműködési és biztonsági folymatokban érdekelt semleges országoknak nem érdeke. Távlati célként a két szövetségi rendszer egyidejű feloszlatása jelölhető meg, addig azonban Magyarország a feszültségek csökkentésén, a bizalom légkörének erősítésén munkálkodik a VSZ-en belül, s arra törekszik, hogy a szövetségi rendszerben a politikai elemek kerüljenek előtérbe a katonai elemekkel szemben. Az Ellenzéki Kerekasztal képviselőjének jelenléte apropóján Kovács László szólt arról is, hogy a Külügyminisztérium vezetői párbeszédre törekszenek az ellenzéki pártokkal. Példaként említette, hogy konstruktív véleménycserét folytattak képviselőikkel George Bush látogatásának előkészítéséről, és az NDK menekültek ügyének rendezéséről. A jövőben bővíteni szeretnék a kapcsolatokat; úgy vélik, hogy a Külügyministérium munkatársi gárdája hatékonyan segíthetné az elllenzéki politikusok jobb nemzetközi tájékozódását. Másrészről pedig hasznos lenne az ellenzék szellemi kapacitásait bevonni a külpolitikai döntések széles körű megalapozásába. A bizottság ezután a sarkalatos törvényekről mondott véleményt. Úgy foglalt állást, hogy a testület az Országgyűlés előtt szorgalmazza a békés átmenetet segítő törvények elfogadását, támogatja a politikai egyeztető tárgyalások megállapodásait. Ugyanakkor a bizottság állásfoglalása rögzíti azt is, hogy a választási törvény tervezete kapcsán megoszlik a testület tagjainak véleménye. Többen ugyanis az egyéni választókörzetekre alapozott rendszer fenntartása mellett voksolnak. (MTI)
1989. október 11., szerda 16:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|